Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
72 JÁN08SY DÉNES elsősorban is a főispánok feladata lesz, akiknek döntő befolyásuk van a kiküldöttek személyének megválasztására. •Esterházy konzervatív álláspontja az uralkodót valósággal felingerelte és arra késztette, hogy az általa helyesnek felismert elvek mellett változatlanul kitartson. Amint a közigazgatás terén annak egyszerűsítése érdekében egyesítette a magyar és erdélyi kancelláriát, a helytartótanácsot és a magyar kamarát, az erdélyi guberniumot és a thesaurariátust, majd a vármegyei autonómia felfüggesztésével az országot tíz kerületre osztotta, úgy a jogszolgáltatás terén is gyökeres reformot óhajtott. E célból hadat üzent a perorvoslatoknak és főleg a fellebbezések korlátozásától remélte az általa elgondolt gyorsított eljárás megvalósítását. Megbízást adott tehát Skerlecz Miklós helytartótanácsosnak, hogy dolgozzon ki olyan egységes törvénykezési eljárást, amelynek alapján csak három fórum álljon minden pereskedőnek rendelkezésére. Tekintettel a sajátos hazai jogfejlődésre, a feladat nem volt könnyű, mert az a bírósági szervezet és eljárás lényeges változtatását tette szükségessé. Skerlecz tehát alapos munkát végzett és a fennálló szervezet és eljárásjog, továbbá az uralkodónak addig kiadott rendeletei alapján a következőket javasolta.1 Miután az uralkodó a földesurak és a parasztok közt eddig az úriszék előtt tárgyalt ügyeket a vármegyei sedria hatáskörébe utalta, ennek folytán e percsoportokra nézve máris háromra csökkent a fórumok száma, vagyis a sedriára, a királyi és a hétszemélyes táblára. Azonban a parasztoknak egymás közt, illetve harmadik személynek egy paraszt ellen az úriszék előtt indítandó pereiben elvileg még mindig négy fórum áll rendelkezésre, mert a parasztok a hétszemélyes tábláig fellebbezhettek. Skerlecz tehát a pereknek ezen csoportjára nézve is az előbbi eljárást hozta javaslatba, melynek elfogadása esetén az úriszék gyakorlatilag megszűnt volna bírói fórumként működni. A polgároknak eddig a kiváltságos helyek bírói széke előtt indított pereire nézve ugyanazt a módosítást ajánlotta, mint az úriszéki pereknél. A szabad királyi városok magisztrátusa elé tartozó polgári perek pedig a királyi és onnét a hétszemélyes táblához volnának fellebbezlietők. Ezzel a módosítással a tárnoki és személynöki szék bírói funkciója megszűnnék és végleg orvosolható volna az Esterházy által 1 Allerunterthänigstes Elaboratum in Betreff der neuen Einrichtung des Justizwesens in Ungarn. Eredeti. Dátum nélkül. Ad 15.241/1785. Kanc. lt.
