Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 71' a tervszerű gazdálkodásra, illetve a termelési eredményekre, ami végül is az ország gazdaságpolitikai kormányzását nehezíti meg, azt tagadni nem lehet. Ezen a méltánytalan állapoton oly módon lehetne változtatni, hogy az adásvételi szerződés elleni protestátiókat a jövőben csak a vevők, vagy jogutódaik bírói admonitiója esetén kellene jogérvény esnek elfogadni. A régi tulajdoni pereken kívül főleg a hitelügyletekkel kapcsolatos perek terhelik meg jelentékenyebben a jogszolgáltatást, amelyek során a szükségessé váló bizonyítási eljárás igen gyakran a legnagyobb nehézségekbe ütközik és az ítélethozatalt rendkívül hátráltatja. A perorvoslatok ellen elhangzó panaszok általában nem elég tárgyilagosak. Egyedül a fellebbezés igényelne alaposabb megszorítást, ami nagyban hozzájárulna az eljárás gyorsításához. Különösen kirívó például a tárnoki széktől a hétszemélyes táblához való fellebbezés, melyet feltétlenül törölni kell, mert valóban méltánytalan, hogy a tárnokmester alá tartozó városok pereiben a feleknek több perorvoslat álljon rendelkezésére, mint a személynöki székhez tartozóknak. Az eljárás további egyszerűsítését egyébként a bírósági szervezet némi átalakításával lehetne elérni. Az úriszéket azonban változatlanul fenn kell tartani, mert a földesúri bíráskodás a minden birtokos nemest megillető sarkalatos jogon, a ius territoriin alapul. Ellenben a szolgabírói és alispáni pedaneus bíráskodást célszerűnek látszanék a vármegyei sedes iudiciaria bírói funkcióival egyesíteni és ott a iudicium perpetuumot megszervezni. Különösen fontos volna egy ilyen intézkedés a közbiztonsági és a hitelügyletekből származó perek esetén, melyek — tekintet nélkül a törvénykezési szünetekre — in continuo igényelnek tárgyalást. Ami pedig a kerületi táblákat és a kúriát illeti, e bírói fórumok olyan bevált szervezettel rendelkeznek, hogy kár volna azon bármit is változtatni. Egyedül azt lehetne kifogásolni, hogy a kerületi táblák aránytalanul kisebb mértékben vannak megterhelve, mint a királyi tábla, ami bizonyos hatásköri revíziót tenne indokolttá. A jogszolgáltatás alapos áttanulmányozása esetén még bizonyára számos olyan szempontot lehetne megjelölni, amelyek a maguk összeségében az eljárás lényeges javulását biztosíthatnák. Az effajta változtatások azonban az országgyűlés hatáskörébe tartoznak, amelyeket a rendek bizonyára megszavaznának, ha azok hasznosságáról kellőleg felvilágosíttatnak. Persze a jogi reformok sikere végeredményében az ügyvédeknek a diétától való távoltartásától függ, ami
