Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

66 JÁN08SY DÉNES trónörökös is különös érdeklődést tanúsított. Ezirányú tanul­mányainak elmélyítése érdekében az államtanács részére egy táblázatos kimutatást készíttetett, amelyből kiderül, hogy a Szent István korától kezdve egészen a XVIII. század köze­péig terjedő időszak alatt a Corpus Jurisban foglalt közjogi törvényeink után sorrendben a jogszolgáltatást szabályozó törvényeink szerepelnek a legnagyobb számban.1 Ezek a sok­szor egymásnak ellenmondó és elavult törvények igazolták azt is, hogy a nagyvonalú átfogó kodifikációt a jogszolgáltatás további veszélyeztetése nélkül halasztani nem lehet. Ez a meggyőződés vezette a magyar udvari kancelláriát, midőn az elkövetkező országgyűlés tárgyalási anyagát készítette elő. Először tehát a királyi kúriához fordult, hogy javaslatokat kérjen tőle a kodifikáció megindítására.2 A hétszemélyes tábla azonban tanácstalan volt, mikor ezt a mandátumot kézhezkapta. Az assessorok körében ugyanis aggályok merültek fel, hogy van-e a felsőbíróságnak egyáltalán joga egy ilyen munkálathoz hozzászólni, miután a jogi reformok tárgyalása az országgyűlés feladatai közé tar­tozik.3 Végre hosszas egymásközti és a plénumban folytatott tanácskozások után az assessorok körében az a meggyőződés kerekedett felül, hogy a javaslattételre való felhívást elhá­rítják maguktól. Állásfoglalásukat azzal indokolták, hogy elsősorban is a közvélemény a fokmérője annak, hogy egyál­talán van-e szükség reformmunkálatra. A közvélemény kép­viselői pedig a rendek, akik szokás szerint gravamenekben mondják el a diétákon mindazt, amit időnként kifogásolnak. Különben is az 1715 : XXIV. tc. alapján kiküldött commis­sio iuridica már elvégezte a szükségesnek látszó előmunkála­tokat, amelyekből az 1723-i és az 1728-i országgyűlés tör­vénybe foglalta a megvalósítható jogelveket. Mindebből következik, hogy a jogszolgáltatás kodifikálását a 20-as évek országgyűlései nagyjából elvégezték és ezért a korszerű bírás­kodásnak általános előfeltételeit biztosították. Különben sem segít semmiféle kodifikáció a bírák nemtörődömségén vagy engedékenységén, az ügyvédek túlkapásain, sem pedig az emberek mohóságán, mely a pereskedésnek belső, megingat -1 Separatio legum seu distributio in materias in usum Serenissimi Regii Regni Hungáriáé Coronae Principis Josephi in classes infra­scriptas ordine sequenti anno 1761. conscripta. Izdenczy Akten-Nachlass. Hungarica. Fase. 1. nr. 3. О. L. 8 Conc. Exped. 19. 1764. jan. Kanc. lt. 8 Batthyány Imre gróf levele a nádorhoz, Pest, 1764 jan. 17. Lad. 6. Fase. 16. nr. 22. Archívum Palatinale Ludov. de Batthyány. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents