Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 55' nyesült az 1729-i e tárgyra vonatkozó törvényekben is, amelyeket később a bírói mérlegelés továbbfejlesztett. Ugyanezt a felfogást ismerhetjük fel a tanúvallomás eseteiben is. A királyi kúria különben már 1737-ben kimondta, hogy a communis inquisitiót a felperes kérelmére feltétlenül visszautasítja.1 Az inquisitio meghiteltetekének mindig a bíróság előtt kellett megtörténnie. A kúria ehhez olyannyira ragaszkodott, hogy egy konkrét esetben 1758-ban a tanúvallomásnak az erdélyi gubernium előtt történt meghiteltetését nem fogadta el.2

Hasonló álláspontra helyezkedett azzal a katonával szemben is, akinek fassióját ezredének parancsnoksága hitelesítette.3 A végrehajtást az ítélettől számított egy éven belül kellett foganatosítani, mert különben érvényét vesztette.4

A gyakorlat szerint azonban a pernyertes a vesztes féllel szemben reflexoria citatoriához folyamodhatott, melynek alapján az ítélet megújítását és a végrehajtás foganatosítását érhette el.5 Előfordult azonban olyan eset is, hogy a pernyertes csak öt év múlva kérte a renovatio sententiaet és a végrehajtást, amit a kúria megítélt neki.6 Ezek a peres eljárás jellemzésére szolgáló egyes esetek élénken igazolják a bírói mérlegelésnél megnyilvánuló méltányos szellemet és az eljárás gyorsítására irányuló határozott törekvést, mely a törvényszabta alakiságokon a szükséghez képest felülemelkedett. Lényegileg tehát nem a jogszolgáltatás fejlődésképességének hiánya volt a bajok forrása, hanem az egymásnak ellenmondó törvények és azok alapján hozott döntvények folytán előállott ingadozó eljárás, melyen csak a jogegység megteremtésével lehetett volna gyökeresen segíteni. Szinte úgy látszott, hogy az erre alkalmas időpont végre elérkezett, amikor Mária Terézia a Nagy Frigyessel vívott háborúját a hubertsburgi békével befejezte és ismét nagyobb figyelmet szentelhetett országainak belkormányzására. Az általa szervezett államtanács kezdettől fogva foglalkozott a hazai Jogszolgáltatás problémáival,7

amelyek iránt József 1 Brunsvik: De testibus et eorum attestationibus. Causa Liposiano—Z arubiana. 2 Uo. Causa Eliae Karólin contra Carolum Barkóczy, 1758 jan. 16. 8 Uo. Causa Börökaiano—Ocskaiana. 1748 jan. 20. * Brunsvik: De executione; Tripart. II. 52; 1574 : XXXI. te. 5 Uo. • Uo. Causa Körmendiana. 1756 máj. 20. ' Staatsrat 3588/1761. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien..