Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

54 JÁN08SY DÉNES is, ha az idézőlevél egyes formulái a szövegből kimaradtak,1

ami nagy haladást jelentett a korábbi gyakorlattal szemben. Az eljárás gyorsításának elve vezette a királyi kúriát a makacsság elbírálásánál. A döntvények alapján kialakult gyakorlat szerint ugyanis a makacssági ítéletet meg kellett hozni azon a napon, amelyen a fél nem jelent meg.2

Betegség nem volt elégséges a makacsság igazolására, a contumaxnak tehát ügy védőt kellett maga helyett állítania.3

Igen kifejező példája a gyakorlat szellemének az az eset, amikor az alperes négy nappal az ellene hozott makacssági ítélet után a királyi tábla előtt megjelenvén azzal védekezett, hogy ügyvédjét más vármegyében tartóztatták vissza attól, hogy az idézésre megjelenjen.4

A királyi tábla mindamellett kimondta, hogy az ügyvéd igazolt távolléte esetén is fenntartja a makacssági ítéletet. Volt azonban olyan decisio is, amelyből kicsendülő jogfelfogás szerint makacsági ítélet esetében is meg kell adni az alperesnek a perbeszállás lehetőségét, hacsak nem történt a perben időközben végrehajtás.5

Egyébként a felperesi költségekben elmarasztalt contumaxnak csak a per befejezése után kellett a költségeket letétbe helyezni és a pert birtokon belül folytathatta.6 Az exceptiók közé sorolt elévülés terén is figyelemreméltó fejlődést tapasztalhatunk. Számos döntvény az elévülés megszorító mérlegeléséről tanúskodik olyan esetekben is, amelyekben az elévülés a III. Károly alatt e tárgyban hozott törvényes rendelkezések előtti időpontban következett be. Hisz annyira fontosnak látszott ezen perdöntő exceptiónak törvényes korlátok közti megszorító gyakorlása, hogy az ezáltal teremtett jogbiztosság a törvények visszaható erejének magyarázatát is indokolttá tette.7 Az eskünek a Tripartitum szerint még oly nagy jelentősége a barokk társadalom jogszemléletéhez képest meglehetősen aláhanyatlott és már csak mint correlativ bizonyítási eszköz jöhetett tekintetbe. Ez a megszorító jogfelfogás érvé-1 Brunsvik: De eomparitione. Causa Simonis Árczay contra Andreám et Stephanum Irsay. 1760 febr. 4. Uo. 2 Brunsvik: De contumatia. Decisio in causa Markai—• Almásy. 3 Uo. Causa Barkóczy—Várkonyi. * Uo. Causa Szalbek/l747 szept. 27. 6 Uo. Causa Csibriana. 1746 febr. 14. ® Uo. Causa Mariassyano—Malothiana. 1727. 7 Pl. az újosztályos perekben, melyekben az elévülés már az 1729 : XXXVI. tc. jogerőre emelkedése előtt következett el. V. ö. a Ditrichstein-perben hozott deeisiót, 1750 jún. 1.; Brunsvik: De praeseriptione. . . .. •