Századok – 1943

Ismertetések - Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Ism.: Wellmann Imre 509

ISMERTETÉSEK 511< pontjainak érvényesítését: az eredeti szöveg közlését bármiféle népszerűsítésnél. Annyival inkább, mert ilyen XVIII—XIX. századi, gazdasági szakkifejezésekkel megtűzdelt szöveg hű fordítása éppen nem mondható könnyű feladatnak, hiszen a nyelvtudáson felül alapos történeti, közelebbről gazdaságtörténeti ismereteket is kíván. Már pedig a jegyzetekben itt-ott —- a „forrásmű-jellegnek" megfelelően — eredetiben megadott kifejezések arra vallanak, hogy N. — bármennyire törekedett is a hűségre — a nehézségekkel nem mindenütt tudott megbirkózAi. Főként a növénynevek visszaadásában találunk hibákra; ez különösebben nem meglepő, ha meggondoljuk, hogy egyes kitételek (már mint a fordító részéről) nem mutatnak valami nagy gazdasági szakértelemre („szénát arattak", 62. 1.; „hengerlő", 82. 1.). Annál inkább szemet szúr, hogy N. — az „Intelligenz-Tafel" fordításából és a hozzáfűzött, ugyancsak téves magyarázatból (76. 1.) következtetve — Tessedik főművének, a ,,Landmann"-nak eredeti német szövegét nem ismeri eléggé. Mindez azonban nem kisebbíti a „Memorabilia" közkinccsé tétele és elveszett szövegrészeinek felkutatása körül szerzett nagy érdemeit. K. sem végzett haszontalan munkát a „Projectum" s a „Nur zwölf Paragraphen" с. pedagógiai reformtervek meg a Hajnóczyhoz írott levelek kiadásával; az előbbiek nélkül Tessedik úttörő nevelő munkásságának bárminő méltatása hiányos maradna. Sajnos, azonban itt is fordítással van dolgunk, s ebbe megint becsúszott egynéhány hiba és pontatlanság; ügyelni kellett volna arra is, hogy az olvasó az eredeti szövegek címéről, sorsáról és lelőhelyéről a maga helyén kellő tájékoztatást kapjon. Ezt a hiányosságot nem pótolhatja K.-nek a „forrásmű" végéhez nem tudni mi okból hozzácsapott, meglehetősen rapszodikus és soványan megalapozott „tanulmánya" sem — jórészt ismétlése annak, amit a szerző Tessedik nevelő munkájáról más alkalommal az idézett életrajzban már elmondott. Tessedik küzdelmes pályafutása és irodalmi munkássága egyképen tanúskodik a német felvilágosodás mély hatásáról; szoros kapcsolatuk nem kerülhette el a figyelmét senkinek, aki a nagy szarvasi reformer alkotásaival valaha is behatóbban foglalkozott. E hatás tényének magállapításán túl azonban annak részletes kimutatása mindmáig hiányzik. Tudjuk, milyen mohón szívta magába Tessedik szelleme mindazt, amit a Németbirodalomban látott és tapasztalt, látjuk idézeteiből, mily sűrűn forgatta az egykorú német munkákat — mégsem kapunk pontos választ az eddigi, Tessedik jelentőségéhez mérten bizony elég sovány irodalomból arra a kérdésre: vájjon önálló gondolkodó volt-e Tessedik, vagy csupán idegen törekvések szolgai másolója? Tisztára a német felvilágosodás talajában gyökerezett-e, s mindenestül magáévá tette-e annak eredményeit? A kérdés alapos megvizsgálása, az átvételek pontos kimutatása nemcsak alkotásainak genezisére vetne világosságot, hanem azok viszontagságos sorsáról is közelebbi magyarázattal szolgálna. Érthető érdeklődéssel vettük tehát kezünkbe L. értekezését. Sajnos, csalódnunk kellett; a szerzőt, akárcsak elődeit, úgy látszik, magával ragadta Tessedik gazdag életének drámai mozgalmassága: a címben jelzett feladatot a pályának s eredményeinek rajzával cseréli fel, részletkutatás helyett „szintézist" ad. Semmi kétség, ez az összefoglalás sok tekintetben sikerültnek mondható. A szerző — mint arról a nagyszámú idézet, Tessedik műveinek a függelékben adott jegyzéke s az ugyanitt publikált két levél egyképen tanúskodik — igyekezett a teljes anyagon úrrá lenni; mondanivalóit sokban ügyesen csoportosítja s nem egyszer, kivált Tessedik életművének összegezésében igazán méltó hangot üt meg. Másutt viszont hiányzik