Századok – 1943

Ismertetések - Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Ism.: Wellmann Imre 509

ISMERTETÉSEK 509< NAGYFALUS Y LAJOS: TAKÄTS MÁRTON ÉRSEKI HELYNÖK KALOCSÁN. Budapest 1942, Árpád ny. 26 1. 8°. — (Klny. a kalocsai Jézus-Társasági gimnázium évkönyvéből.) Takáts Márton hosszú életpályája alatt (1732—1818) tanúja lehetett a magyarországi katolikus barokk virágzásának, majd a felvilágosodás hódításának s végül a jozefinizmus egyházi életet sorvasztó erőszakának. A győzelmes jezsuita időszak igéző varázsa Takáts lelkében is kibontakoztatja a jezsuita szerzetesi hivatást. A rendi kiképzés ismert fokozatain szép eredménnyel dolgozza magát keresztül. A jezsuita iskolákban (Nagyszombat, Eger, Buda) tanárkodik, latin és magyar nyelvet, bölcseletet és matematikát tanít. A rend feloszlatása után előbb nagyváradi egyházmegyei világi pap lesz, majd Patachich érsek Kalocsára viszi. Itt előbb teológiai tanár, majd 1776-tól kanonok, 1787-ben káptalani helynök. Az új érsek, Kollonits László, 1788-ban széleskörű felhatalmazással általános érseki helynökévé nevezi ki. 1799-ben lesz a káptalan feje: nagyprépost. 1807-ben nyeri el a papi rend koronáját: bellini püspökké szentelik, hogy a beteges érseket főpásztori működésében kisegíthesse. Élete végén, 1817-ben rövid időre ismét a kezébe kerül az érseki megye kormányzása, mint káptalani helynöknek. Szerző értekezését rövid életrajzi vázlatnak nevezi. S amint a tanulmány címe is érzékelteti, elsősorban általános érseki helyilöki szerepét kíséri figyelemmel. À kalocsai érseki és káptalani levéltár adatai alapján elmondja a segédpüspök bérmálását, egyházlátogatásait, templomok és felszerelések megáldását és szorosabban vett egyházkormányzati működését. Talán a rövidségre való törekvés okozza, hogy egy-két korabeli jogtörténeti érdekesség megvilágítására nem tért ki (pl. püspökszentelés conconsecrator nélkül, a püspöki consistorium szçrepe az egyházkormányzatban, az általános helynök hatáskörének akkor még erősen bizonytalankodó helyzete ). Néhol homály vagy legalább is a félreérthetőség mutatkozik egyes jogfogalmak használatában (pl. episcopus suffraganeus-t olvasunk auxiliaris helyett; az általános helynök mintha megtartaná hatalmát érseke halála után; s a káptalan a káptalani helynököt mintha megerősítené és nem választaná; a jozefinista prodirectoratus szerepének határozottabb megjelölése). A tanulmány, e kisebb árnyak ellenére, határozottan ügyes mozaik a XVIIT—XIX. századi forduló mozgalmas egyháztörténetéből. Új adatokat hoz felszínre s egy közéletű egyházi férfiúnak közszereplésén kívül annak lelkületébe is sikerült betekintéstenged. FÉLEGYHIZY JÓZSEF. (Vác). TESSEDIK SÁMUEL: SZARVASI NEVEZETESSÉGEK AZAZ SZARVAS MEZŐVÁROS GAZDASÁGI KRÓNIKÁJA. Az eredeti német kéziratokból fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Nádor Jenő. Függelékül Kemény Gábor fordításában és tanulmányával: Tessedik tanítási tervezete, a magyar iskolaügyről írott tizenkét paragrafusa s Hajnóczy Józsefhez írott levelei. Budapest 1938, Magyarságtudomány, 152 1. 4 t.8°. (A Magyarságtudomány könyvei 1.) LAKOS SÁNDOR: TESSEDIK SÁMUEL ÉS A NÉMET SZELLEMI ÉLET. Budapest 1940, Danubia, 91 1. 8°. (Minerva-könyvtár 133.) A centennáriumok divatját éljük: alig múlik el esztendő, hogy az események sodrában egy-egy évforduló szeszélye felszínre no vetné „döntő" események, „forradalmi hatású" tudósok s művészek