Századok – 1943
Ismertetések - Illés József: Magyar jog a Balkánon. Ism.: Eckhart Ferenc 492 - Illés József: Werbőczy és a Hármaskönyv. Ism.: Eckhart Ferenc 492
492 ISMERTICTÉeEX Másrészt azonban szerző а tisztán mechanikus értelemben vett fórrástörténeti adalékok mellett — miként mondja — gondot fordít tott a szellemtörténeti összefüggések vizsgálatára is. És valóban nemcsak a feltűnő szövegegyezések feltárásával, hanem Werbőczy egész egyéniségének és életművének vizsgálatában törekszik á theológiai életszemlélet hatását elénk tárni. E közben széles távlatokban mutatja be nagykiterjedésű irodalomtörténeti tudását. A kánonjogi ós theológiai anyag beható ismerete mellett ez a szellemtörténeti'megalapozás láttatja meg vele a kánonjogi hatásokat ott is, ahol mint a hazai szokáson alapuló tételes joganyag bemutatásánál természetszerűen nem lehet oly szembeötlő a kánonjogi források használata.. Érdekesen mutatja ki szerző, hogyan igyekszik a nagy magyar jogász a magyar szokásjog pozitív tételeit a keresztény értelmű theológiai theocentrizmuson alapuló jogrenddel összehangba hozni. E törekvése niég a magyar király főpapkinevezési jogának tárgyalásánál is érezhető, ahol pedig leginkább tér el a kánonjogi felfogástól. Félegyházi munkája mindenesetre hasznos adalék Werbőczy munkásságának értékeléséhez. PÁRDÁNYI MIKLÓS. ILLÉS JÓZSEF: MAGYAR JOG A BALKÁNON. Budapest 1943, Magyar Külügyi Társaság, 8 1. 8°. (Balkán-füzetek 11.) E kis előadásban sikerülten foglalja össze szerző főképen a Tripartitum-nak a Balkán felé gyakorolt hatásáról tudottakat. Első délszláv fordítása már 1574-ben jelent meg és ez mind a horvát, mind a szerb nyelv legrégibb nyomtatott emléke. A Hármaskönyv magyar fordítása alapján készült és ez vitt be a horvát jogi terminológiába sok magyar kifejezést. Megjelenése bizonysága a Szlavóniában és Horvátországban is használt magyar jognak. A Tripártitumnak újgörög fordítása is készült 1760-ban magyar-országi görög kereskedők részére, de ez nyomtatásban nem jelent meg. Tagányi mutatott rá arra, hogy számos jogi intézmény magyar elnevezése átment a balkáni nyelvekbe. Utal a szentkorona-gondolat balkáni kisugárzásaira is.' E. F. ILLÉS JÓZSEF: WERBŐCZI ÉS A HÁRMASKÖNYV. Budapest 1942, Szegedi Városi ny. 18 1. 8°. — (Magyar Jogászegylet Könyvtára 22. sz.) A magyar jogászegyletbén tartott előadásában a Werbőczy -kultusz régi ápolója azzal foglalkozik, hogy mit köszönhetünk a. Hármaskönyvnek. A magyar jog egységének fennmaradása, a Habsburgok uralkodása alatt az alkotmányosság és a függetlenség biztosítása, az idegen, a római jog kizárása ós a magyar jogi irodalom megteremtése azok az eredmények, amelyeket szerinte Werbőczynek köszönhetünk. Szól a Werbőczyt radikális és szocialista oldalról régebben ért támadásokról és iparkodik őt a jobbágy törvényhozás kérdésében védelembe venni, megállapítva, hogy a Hármaskönyv ijem állandósította az örökös szolgaságöt. A, szentkorona-tan méltatásával fejezi be. „Nem igaz, hogy a nép ne érezte volna magát is beüti a Szent Koronában, amikor jogilag nerti volt benne," Ez az érzelem egyesített szerinte minden magyart. 'E. F.i
