Századok – 1943

Tanulmányok - GUOTH KÁLMÁN: Megoldandó kérdések az Intelmekben 1

40 QUOTH KÄLMAN zete is, tehát a benne megfogalmazott előző királyok követése csak az előző magyar királyokra érthető. Ezt pedig — mint láttuk — Szent István még elvileg sem írhatta le. Mivel pedig közismert volt a középkorban is, hogy Szent István a rex primus, az, aki az Intelmek VIII. fejezetét mai alakjában megfogalmazta, nyilván nem is akarta Szent István alkotásaként feltüntetni. A Deér által megkockáztatott ,,stiláris visszacsúszás" feltételezése tehát nemcsak filológiai szem-pontból, hanem eszmetörténetileg sem indokolt. Ezek után természetesen fenn kell tartanom azt a felfogásomat, hogy a VIII. fejezet mai alakjában nem keletkezhetett Szent István korában. Deérnek az a felfogása tehát, mintha e rész nem későbbi betoldás, vagy szövegcsere folytán nyerte volna mai alakját, csak úgy lenne fenntartható, ha be tudná bizonyítani azt, hogy az egész Institutio morum jóval később keletkezett Szent István koránál. Tekintve azonban azt, hogy a Nagyobb Legenda 1083-ra terminus ante quem-et ad az Intelmek keletkezését illetően, nyilván csak utólagos betoldásról, helyesebben szövegcseréről lehet szó — amint azt előző tanulmányomban megállapítottam. Aki hajlamos arra, hogy saját véleményét azonnal az örök, megváltozhatatlan igazság trónjára ültesse, a fenti szövegelemzésből bizonyára messzemenő következtetéseket vonna le. Tárgyilagosan szemlélve azonban a dolgokat, a valóságnak megfelelően csak annyit állapíthatunk meg, hogy az Intelmekben megrajzolt kétségtelenül történeti kép a tudomány mai állása szerint bajosan illeszthető bele Szent István korába. Deérnek azt a felfogását tehát — egész válaszcikkén ez az alaphang vonul végig —, mintha az Intelmekben nem lennének még fontos, megoldásra váró kérdések — nem tartom elfogadhatónak. Hallgatással mellőzzük e kérdéseket? Méltatlan eljárás lenne ez Szent Istvánhoz, de ellenkeznék a tudomány hivatásával, sőt a nemzet érdekeivel is. Hiszen a cél éppen az, hogy e kiváló munkát eredeti értelmében használhassuk forrásként a tudományban, s így alkalmazzuk tágabb értelemben vett nemzeti életünkben is. E cél felé pedig az első lépés az, hogy Őszintén felvetjük a kérdéseket. Gnoth Kálmán.