Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

NAGYKŐRÖS BEILLESZK. A MAGYAR RENDI TÁRS. -B A A XVIII. SZ.-BAN 359 csolat is szövődik így. De nemcsak egyes, másvidéki nemesekkel jut érintkezésbe így a körösi nemesség, hanem a kiváltságolt rend országos ügyeihez is közel kerül azáltal, hogy a fiatal családtagok a nemesi közélet központjaiban élnek esztendőkön át. Beretvás Mihály például 1782-ben arról ad hírt apjának Pozsonyból, hogy a város országgyűlésre készülődik, úgy hírlik, a király is lejön, és ,,annakutánna magát meg fogná koronáztatni, némelyek azt hilletik, hogy a' Nemessekre adót akar vetni, ha pedig magokat az adótól vonogatják, még is rájok vetik erővel is . . . sokan pedig azt mondják, hogy az Vármegyéknek Urait akarja meg fconpiskalni, a' kik nem akarják bé venni Ő Felsége parantsolatját, hogy az Protestánsoknak Templomot engedjenek építeni."1 A magasabb iskola, a jurátuskodás, a nagyobb városokban eltöltött esztendők a műveltséget is emelik, a világszemléletet tágítják. Ez a műveltség ugyan a legtöbb esetben nem több a latin, s az úgy-ahogy megtanult, de otthon hamar elfelejtődő német nyelv tudásánál, néhány könyv ismereténél; a világszemlélet sem terjed túl a most mái' Béccsel megfejelt ország határán, mégis az országos, köznemesi-kisúri műveltség és szemhatár már ez, amely erősen különbözik a közben egyre inkább elparasztosodó, a maguk kis mezővárosi körébe záródó közrendű körösi gazdák kultúrájától. Néhány körösi nemes azonban felül is emelkedik az általános köznemesi műveltség szintjén. így Pataky István, egyik-másik Inárcsi Farkas és Beretvás, kik többé-kevésbbé olvasó emberek, s a jelek szerint franciául is tudnak valamit. Kivételesen művelt Balla Gergely, a Nagy-Kőrösi Krónika írója, kinek állítólag 2000 kötetes könyvtára volt, s a latinon és németen kívül franciául és olaszul is olvasott. Nagykőrösről szóló munkája, amelyet 1760. körül írt, naiv krónikás elsorolás, melyben Kőrös történetének kisebbnagyobb eseményeit az országos történelem e korban ismert e-eményeivel váltogatva mondja el; láthatólag ismeri a helyi okleveles anyagot és a korában megjelent főbb latin és német nyelvű, Magyarországról szóló történelmi munkákat. Vannak viszont olyan körösi nemesek is. akik iskolázatlanok. műveletlenek. De írástudatlan birtokos-nemesekről már nem tudunk a XVIII. század hatvanas éveitől. Asszonyaik viszont — noha külön ..leányok oskolája" is működik Kőrösön már a XVII. századtól, még a XVIII. század 1 U. ott.