Századok – 1943
Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307
378 MÁRKUS ISTVÁN második felében is kivétel nélkül keresztet rajzolnak névaláírásuk helyett az iratokra. A férfiak tanultsága azonban ekkor már Kőrösön is tartozékává lett a jobb nemes életformájának — csakrem olyan jelentős elemévé, mint a jcmód. Az alacsony műveltség, s különösen a latin nyelv nemtudáEa, ha nem is teszi egészen lehetetlenné a nemesi életet, mindenesetre csökkenti a tiszteletet, a rangot, s igen megnehezíti a nemesség országos dolgaiba való bekapcsolódást . Akár képzett és művelt azonban a körösi nemes, akár nem, igazában csak városában, gazdaságában érzi magát otthon. Az iskolázás e korban még nem arra való, hogy a nemes magasabb hivatalt nyerjen el általa, s otthagyja a várost — ez a törekvés majd csak a XIX. században jelentkezik. A XVIII. században még mindenki odahaza használja fel képzettségét. Az iskolázott remesek valamennyien a városi tanácsban ülnek, a legelőkelőbbek és legműveltebbek sok éven keresztül viselik a főbírói tisztet. Jellemző Balla Gergely szereplése is: Bécsből hazatérve egész életét a város igazgatásának szenteli. Könyve is ezt a Kőrösre koncentrált értelmiségi életet tükrözi: mindazt, amit az országos történelemről összeolvasott, e város sorsa kőié csoportosítja, s érezhetően őszinte lokálpatriotizmusa minduntalan átüt merev, száraz fogalmazásán. S mindnyájuk közös, a városi közélet ügyeivel legalább is egyenrangú gondja: a gazdálkodás. Nem is fejlődik e korban külön, tisztán értelmiségi réteggé sem a jómódú körösi nemesség egésze, sem annak egy csoportja. A jog végzett nemesek létének alapja, s fő tevékenysége is a gazdálkodás marad a XIX. századig —• amikor aztán majd lassamdnt elválik egymástól a szakszerű értelmiségi nemes és a gazdálkodó nemes típusa. Még Balla Gergely is, aki pedig a leginkább értelmiségi ember köztük, sokat forgolódik szép gazdaságában, s nemcsak szőlője, tanyásföldje, marhája, hanem még szárazmalma is van. A Beretvások, Farkasok, Nyáryak közül éppen a tanult, s a városvezetésben is résztvevő férfiak a legnagyobb vagyonszerzők, a legtörekvőbb gazdák ezidőben. De még az értelmiségi hivatalra ideválasztott másvidéki nemesek is gazdává alakulnak itt, mihelyt benősülés útján, vagy máskép vagyonhoz jutnak. A nótáriusságra meghívott Nemes Csikvári Kalocsa Ádám például a Sirosok jól megalapozott vagyonába beházasodva faképnél hagyja hivatalát, gazdává lesz, utóbb Tetétlen egyik megszerzőjévé válik. Török János és Sigray Mihály, kik az iskola rector professori székébe hivattak ide, szintén hamarosan búcsút mondanaK a tanári mesterségnek, az egyik Beretvás-, a másik Körösi