Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

NAGYKŐRÖS BEILLESZK. A MAGYAR RENDI TÁRS.-BA A X VIII. SZ. - В A N 343 gátunk .... meg sem említjük senkinek."1

Előfordul ugyan, hogy a nemes nem hajlik a tanács szavára és a megyéhez protestál, vagy egyéb módon lázadozik, de az elöljáróságnak a XVIII. század közepéig gyakorlatilag kezében van a végső fegyver: a városból való kiűzés. Ezt nem egy esetben alkalmazza is, különösen beköltözött, idegen nemesekkel szemben. Példa rá Bozoki István esete, ki több ízben szembeszállt a város vezetőségével, egyebek közt a főbírónak is szemébe mondta, hogy „néki nem Birája ő Kegyelme" egy tanácsbéli embert pedig avval „becstelenített" meg, hogy ,,a' Csizmája orrában több ész vagyon, mint abban az Eskütt emberben" — a tanács végül 1738-ban, minthogy máskép nem bír vele kitiltását határozza el, házát megbecsülik, az árát kifizetik neki, „magának penig az hova tettzik szabad menetele lehet ki a Városbul."2 Lassankint azonban mégis érvényesül a nemesi privilégium az igazságszolgáltatás tekintetében is. A nemesek nagyobb ügyeit már a felszabadulástól kezdve a megyéhez viszik, vagy legalább megengedi a tanács nekik a megyéhez való fellebbezést. Az 1720-as évektől aztán szokássá válik, hogy a bíróság elé kerülő nemesnek szabad választást engednek „ha ezen dologban akarná magát submittálni Kőrös Várossá Magistrátussa büntetéssének, vagy pedig Nemes Vármegyére referaltassék".3

A nemes többnyire a városi tanács bíráskodását választja, de a század második felében már az is megtörténik, hogy azt feleli a kérdésre: „nem akarja magát a Városi Magistrátus Törvényeinek alája adni, az Városi Birót nem akarja Birájának esmérni,"4

s ekkor a magisztrátus már nem tehet egyebet mint, hogy meghajlik a nemesi kívánság előtt. De ha a nemes maga indít pert a városi bíróságnál, vagy egyszer már kijelenti, hogy a magisztrátus bíráskodását az illető ügyben elfogadja, nem engedik meg neki, hogy elhatározását az ügy tárgyalása folytán megváltoztassa. Nemes Borotvás Gergely pl., aki 1768-ban egy közrendű lakos ellen pert indított a városnál, később, amikor az ügy reá nézve rosszra fordult, hiába jelentette ki, hogy „soha se jő többet Bírák Uraimék eleiben, hanem vagyon Pest, vagyon ott Törvény, oda citállyák, ott meg felel", a tanács úgy határoz, hogy, minthogy a pert Borotvás Gergely indította, és „így ámbár Nemes Személy volna, magát az 1 U. о. II. 214. 1. 2 ,lk. 1732—1740. 501. 1. 3 Jk. 1722—1727. 395. 1. 4 Jk. 1747 J 753. 439. 1.