Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

344. MÁRKUS ISTVÁN Városi Forum és Itéllet alá eo facto adta; sőt maga lnstantiájábanris azt formalibus his ki tette: a mint eddig is Kegyelmeteket meg bíráltam mostis meg bírálom ..... mégis el felejtkezvén ezen cselekedetű ül, s Törvényes kötelességérül, sőt szán szándékkal magát ezen Forumnak, a mellyet őrként választott volt magának, ellene szegül a Nemes Tar ács Biroi hatalma meg vetésével magát Contumaxnak tette tehát Országunk élő Törvényei értelmekhez képpest .... minden aquisitiojában convircáltatik."1 1740 körül még minden nemesnek egyformán megengedik a bíróságválasztást, utóbb azonban itt is az történik, ami az adózás ügyében: a saját telkükön lakó nemesek jogilag is compossessorátussá különülő csoportja kisajátítja magának ezt a kiváltságot, s a közönséges armalista fölött a városi tarács a század második felében éppúgy ítélkezik, mint a közrendű lakos fölött. 1740 után rircs is arra eset, hogy armalistának választást adjanak a bíróság dolgában, legfeljebb a megyéhez való apellátát ergedik meg neki. A megye pedig elnézi ezt a voltaképen jogtalan igazságszolgáltatási eljárást, s el is nézheti, mert a városi tarácsban a 40-es évektől a birtokos nemesek csoportja a hargadó, s a főbíró mindig jogvégzett, megyei viszonylatban is elismert birtokosnemes. Ha a saját telkén lakó körösi nemes személyét illető ügyekben ki is vonhatja magát a tar ács bíráskodása alól, a város határában, polgári jogon bírt javai még jó ideig, kb. a XIX. század elejéig a városi elöljáróság jurisdictioja alatt maradnak. Hasonlóképen az armalistáknak is csak személyes ügyeikben ergedik meg a megyéhez való fellebbezést, de vagyonuk, s különösen ingatlanaik pereiben nem. E tekintetben a körösi elöljáróság kb. a királyi városok jogkörét gyakorolja a kebelében lakó nemesekkel szemben, noha az országos jog hivatalosan nem ruházta fel ezzel. Egy 1752-ben zajlott perben pl., amelyet armalisták folytattak ház, szőlő, akol, kert és marhák fölött, a felperes a tarács ítéletével „nem contentáltatván ad Forum Superrevisorium apellál". A tar ács kimondja, hogy „minthogy a B. N. Tanáts Jurisdictioja alatt vágynák azok a jók, mellyek iránt a Controversia vagyon az Apellata néki nem admittaltatik".2 1773-ban a nemes Dobos testvérek örökségi ügyében is a tanács dönt, mert „ámbár magok Személlyek szerént Nemessek 1 Jk. 1759—69. 683. 1. 2 Jk. 1747—1753. 328—29. 1.