Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

342. MÁRKUS ISTVÁN egy földesúri rész zálogbavételéhez, megváltásához, vagy zálog-felülfizetéshez szintén kénytelenek hozzájárulni. így 1768-ban, amikor Forgách gróf 8000 forint auctiot, azaz zálog-felülfizetést kér, a tanács összehívja a közrendből is az adóügyi deputátusokat, s ,,az Lakosok abban meg egyeztek, hogy jobb lészen, ha közönségesen fizetik le az Auctiot, azaz mind Nemesek, mind Nemtelenek adjanak."1 A körösi nemesek adózásának dolga tehát úgy alakult a XVIII. század folyamán, hogy kb. 1738-ig minden közterhet viseltek, azután pedig a compossessoroknak, azaz a telküket megváltott nemeseknek sikerült kivonniok magukat a jobbágyi, s általában a paraszti terhek alól, de arra már nem volt módjuk, hogy a városi határban bírt javaik terhét teljesen elhárítsák maguktól. Az armalisták pedig mindvégig úgy adóztak és szolgáltak, mint a közrendű körösiek. Hasonló alakulást mutat a másik nemesi privilégium: a városi igazgatás és bíráskodás alól való kiemeltség ügye. Az igény, a nemesi tudat e tekintetben is hamar felébred. A nemes Úrházi család két tagja már Buda elfoglalása előtt egy esztendővel megtagadja, hogy a városi tanács és az eklézsia büntetésének alávesse magát, arra hivatkozván, hogy nekik az alispán a „competens bírájuk."2

Nemes Kandó Ádám 1696-ban már „ördögadta paraszt bírájának" titulálja a körösi főbírót, (aki egyébként maga is nemes) s kijelenti, hogy „nékem nem parancsol, .... mert az atyám is pemes ember volt én is az anyám hasában is nemes ember voltam."3 A „nékem nem parancsol a bíró", nékem nem bírám' kitétel később is gyakran előfordul, s mellette rendesen ott szerepel a mondat másik, stereotip fele: „Pesten vagyon az én bírám". Az elöljáróságnak azonban mégis hatalma van a városbeli nemesek fölött. A városvezetőség maga is jórészt a jobb nemes családok férfitagjaibó] áll, s az elöljáróság ellen támadó nemest, ha tanácstag, kizárják a tanácsból, vagy egyáltalán kiközösítik a város nemességéből. E társadalmi hatalom jó ideig jogilag is érvényesül: a nemes Erdős család két tagját pl. 1698-ban „törvénytelen és illetlen cselekedeteiért és ektelen káromkodásaiért" a városi hadnagy „megfogja", s a tanács megbünteti, s ugyanekkor reverzálist is vesznek tőlük, hogy ezért a bírák és a tanács tagjai közül „soha senkit semmi uton és modon nem hábor-1 Diárium 1767—68. 180. 1. 2 Szilády—Szilágyi: T.-m.-kori okm. II. 131. I. 3 U. о. II. 208—211. I.