Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

340. MÁRKUS ISTVÁN hazai törvényeinket nem ismertük, a városi parasztokkal együtt nem csupán a mi tehetségünk arányában, hanem még azon fölül is a bírók belátása szerint bizonyos terheket viseltünk, a melyek csupán a parasztokat illetik; s ekképen a mi nemesi kiváltságunk legnagyobb előnyétől szerencsétlen módon elestünk. Mivel azonban azoknak uralma törvénytelen volt, s kiváltképen a mostani első bíró Borotvás János úr, egyébként maga is nemes, gőgjétől űzetve magunktól a paraszti terhek viselését eltávolítottuk. Ezért nevezett bíró úr és a városi esküdtek ellenünk ergesztelhetetlen gyűlölettel teltek el, s nem mulasztva el semmi alkalmat a mi ártalmunkra, nem annyira a törvényekben, mint inkább saját hatalmukban bizakodva keményebb dolgokkal is megfenyegetnek, nyilvánvalóvá lett, hogy ámbár ismerik a mi kiváltságunk létezését, miután a bíró a parasztságból némely keményebbeket összehívott, ellenünk titkos terveket szőttek, s azokat manapság is még ápolják és hogy ugyan ez a bíró úr közvetve a népet csakhogy nem ellenünk zúdította. . . . Z'1 A megye most már helyt ad a körösi nemesek kívánságainak és határozatban mondja ki, hogy a folyamodó nemesek „mint a kiknek ugyan olyan nemesi előjogaik vannak, mint Magyarország többi nemesi előjoggal felruházott nemeseinek, az elsorolt terhektől e gyülekezet által a hazai törvények értelmében menteknek és azok alól kivetteknek nyilváníttatnak és csak csekély adófizetésre köteleseknek mondatnak."2 A nemesi adómentesség ekkor életbelép Kőrösön, de talán nem is annyira a megyei határozat következtében, mint inkább annak folytán, hogy a körösi társadalom és a városvezetés belső átalakulása során éppen ebben az időben a kiváltságaikra élénken ügyelő birtokos nemesek csoportja kerül túlsúlyra a város elöljáróságában. De ezután is csak a birtokos-nemesek, az úgynevezett „compossessorok" privilégiuma érvényesül, azaz azoké a nemeseké, akik háztelküket valamelyik földesúrtól megváltották, s így saját telküket most már földesúri joggal bírják. A közönséges armalisták, az úgynevezett taxás nemesek továbbra is minden városi „paraszti" teher viselésére kötelesek: a földesúri adót is fizetniök kell telkük után, sőt, a beszállásolás és forspontozás teljesítésében is részt kell venniök. 1757-ben már ők zúdulnak fel a most már birtokos-nemesekből álló 1 A folyamodás latin eredetije Pest megye levéltárában. Az itt idézett fordítás Benkó Imre: id. m. Bevezetés 12. 1. 2 U.-ott.