Századok – 1943
Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277
302 CZEGLÉDY KÁBÓLY magyarok lehettek az ősi szállásokon maradt magyarok is. mert a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavai legjelentékenyebb részét az Ural vidékén vette át. Ebben az esetben fel kell tennünk, hogy az ősi szállásokon maradt magyarok és a honfoglaló magyarság nyelve a hosszú évszázados különfejlődés alatt sem változott lényegesen. A magyarok népi hovatartozandóságáról és nyelvéről a keleti adatok sem nyújtanak világos képet. Balhí szerint (IX. század) mind a két baskir fajta török. Ibn Fadlán is töröknek nevezi őket útleírásában (922-ben). Idrïsî szerint a baskírok nyelve eltér a besenyőkétől. Igen fontos a XI. századi nyelvtudós, Käsgarx tanúsága,1 aki szintén töröknek nevezi őket és még azt is megmonelja, hogy nyelvük a kimekek (nyugatszibériai törökök) nyelvével rokon. Abból, hogy e három megbízható forrás töröknek nevezi a baskírokat, arra következtethetünk, hogy az ő idejükben a török volt a vezető elem a baskírok között, bár az sincsen teljesen kizárva, hogy a török itt is általánosabb értelemben áll „törökös szervezetben élő nomád" helyett. Az utóbbi értelemben használja a török szót Gaihânî is a magyarokkal kapcsolatban. Már Ibn Fadlán idejében nomáel törökös szervezetben éltek, és ezt a szervezetet úgylátszik, egészen Julianus idejéig meg is őrizték. Tatárjárás előtti történetüket nem ismerjük. Ibn Fadlán idejében önállók voltak. Területük akkor még messze nyugatra kiterjedt, egészen a Volgáig. Itt talákozott velük Ibn Fad'.ân a volgai bolgárokhoz menet, amikor átkelt az Ural-folyón. Eddigi ismereteink szerint a baskirok mindig a Bjelája vidékén laktak, amióta csak szólnak róluk a források. Ibn Fsdlán útleírásának nemrég előkerült bővebb szövegéből azonban megtudjuk, hogy 922-ben a Volga vidékén is voltak baskirok. Tekintettel arra, hogy az új adat gyökeresen megváltoztatja a baskirok régi történetéről alkotott eddigi képünket, s az elmondottak alapján valószínűleg rendkívül fontos a baskir-magyar kérdés szempontjából is, nem lesz felesleges, ha előbb Ibn FE dián útjáról a legfontosabbakat röviden összefoglaljuk, majd részletesen ismertetjük az új szövegrészt. Ibn Fadlán Muqtadir khalifa követségében utazott 921 —22-ben a számáni birodalmon, Khvárizmen, az ogúz steppén és a baskirok országán át a volgai bolgárokhoz. Útjának célja az volt, hogy a volgai bolgároknál megszervezze 1 Németh, i. m., 315.
