Századok – 1943

Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277

298 CZEGLÉDY EÂROLV awwali Burtäs ila ähirihi. . . wa-min Bulgár ilä awwali haddi r-Rüm . . .": „Itilből a burtászok első határáig . . . a burtászok elejétől a burtászok országának végéig . . . Bulgárból a rómaiak első határáig . . ." stb. E példákban világosan látható, hogy a haddun nem különálló területet, hanem egy országnak a vele összefüggő szélső pontját jelenti. Mindezekből látható, hogy ,,az első határ" kifejezés Gaihanínál is egyszerűen csak a magyarok keleti határára « vonatkozik, mert Gaihání tudósítása keletről nyugatra halad s így nála a magyarok keleti határa az első. A Pauler-féle magyarázat ellen szól az is, hogy az „első terület" fordítás nehezen egyeztethető össze a tudósítás többi részével (v. ö. a Gaihânî-féle tudósítás idézett mondatait itt a 293. lapon). A határ (hadd) szó ugyanis mégegyszer előfordul a tudósításban: „országuk egyik határa eléri (vagy azzal párhuzamosan halad) a Fekete-tengert". Ha az „első határ" a magyarok baskiriai országát jelentette, akkor feltűnő, hogy itt csak egy magyar országról tud Gaihání, illetve annak egy másik területéről. Az is feltűnő, hogy itt nem a „másik" magyar területről szól Gaihání, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e két magyar területet a kazárok, burtászok és bolgárok országa elválasztotta egymástól. Nyelvi meggondolások és az összefüggés alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a Gaihânî-féle tudósítás jelen alakjában egy magyar területre inkább vonatkoztatható, mint két különálló országra. Hogy ez valóban így van, látszik GardízI és В ikrï kivonataiból, akik ugyanannak a Gaihânî-féle tudósításnak kivonatát adják, mint Ibn Rusta, az „elsőhatár" kifejezést azonban nem területnek értelmezik, hanem egyszerűen beleolvasztják a tudósításnak a feketetengeri magyarokról szóló további részletébe. Míg tehát Gaihání földrajzi képének vizsgálata a Pauler-Marquart-féle magyarázat mellett látszott szólani, a tudósítás nyelvének és tartalmi összefüggésének vizsgálata inkább arra enged következtetni, hogy Gaihání leírása egy magyar területre vonatkozik. Mi ennek az ellentétnek magyarázata? A legkövetkezetesebb válasz az volna, ha féltennők,- hogy Gaihání forrásában ugyan világosan a magyarok besenyőkkel határos baskiriai hazájáról volt szó, azonban ő azt gondolta, hogy ez a terület összefügg a magyarok másik hazájával (nem véve figyelembe az általa kivonatolt tudósítás földrajzi tanulságait), vagy pedig túlságosan röviden és emiatt kétértelműeu