Századok – 1943

Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277

£90 fiZBGLÉDV KÁROLY kell keresnünk, ha világosabban akarunk látni. Ilyenek elsősorban az arab geográfusok adatai. A magyar-baskir kapcsolat szempontjából a legfontosabb arab adat Balhï (megh. 934) két átdolgozójának, Istabiínak és Ibn Hauqaínak művében maradt fenn:1 ,,A basáin okról. Ez két fijta van. Az egyik fajta a gűzok földjének szélén lakik, a bolgárok mögött. Azt mondják, hogy számuk vagy kétezer. Erdőik védelmében élnek, senki sem bírhatja le őket. A bolgárok alattvalói. A másik basgirtok (Ibn Hauqak a basgirtok legnagyobb része) a besenyőkkel határosak. Mind ők, mind a besenyők törökök és határosak a rómaiakkal." Konstantinos Porphyrogennetos művéből tudjuk,2

hogy a gűzok a kazárokkal szövetkezve 889-ben űzték el a besenyőket az Ural- és a Volga-folyók közötti hazájukból. Ez a leírás tehát a 889. esztendő utáni állapotokra vonatkozik,3

amikor Baskiriának már délkeletről a gűzok, nyugatról pedig a volgai bolgárok voltak szomszédaik, keletkezésének ante quem-je pedig csak a honfoglalás lehet, mert a magyarok még a Fekete-tengertől északra vannak. Egy másik helyen is megemlíti Balhï a baskírokat, a Káspi-tó körüli utak leírásával kapcsolatban. Azt mondja, hogy a besenyőktől a „belső" baskírokig tíznapi út, a „belső" baskíroktól pedig Bulgárig huszonötnapi út van.4 Ez az itinerárium nem teljesen világos, mert sem azt nem mondja meg, hogy melyik Bulgáriáról van szó,5

sem az nem tűnik ki szövegéből, hogy a „belső", baskir megjelölés a feketetengeri, vagy a baskiriai magyarokra vonatkoíik-e. Ha a távolságot vesszük figyelembe, akkor a volgai Bulgáriára, illetve a feketetengéri magyarokra gondolhatunk. Párhuzamba lehet állítani a „belső baskir" kifejezést a „belső (ill. külső) bolgárral" is, ez utóbbinak jelentése azonban szintén vitatott.6 A kérdés most nem érdekel bennünket, csak arra mutathatunk rá, hogy a „belső" megjelölés nem név, hanem egy arab földrajzi,műszó, amely 1 Istahri, ed. de Goeje, 1870, 225; Ibn Hauqaí.ed. Kramers, 1939, 396; = МЕЕ, 240. 2 De adm. imp., с. 37, МНК, 115. 3 Németh: A Honf. Kial. 302. 4 Istahri, ed. de Goeje, 227; Ibn Hauqal, ed. Kramers, 398;. .= MHK," 241 kk. * V. ö. mindenekelőtt Chvolson: i. h., 82 kk, továbbá Marquart; Streifzüge, 517 kk és Macartney: The magyars in the ninth century, 1930, 35 kk. 4 Chvolson, i. h., Minorsky, Gibb Memorial New Series, XI, 1937, 319, n. 3.