Századok – 1943
Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277
MAGNA HUNGARIA már az első nevezetes arab geográfus, Huwârizmï művében is előfordul.1 A korábbi arab adatok közül fontos még Ibn FaçTân útleírása, aki 922-ben utazott át a baskírok országán. Áz ő úti jelentése2 és Mas' üdínak egy adata (X. század)3 később fog foglalkoztatni bennünket. A későbbi geográfusok4 közül Gardïzï is megemlékezik a baskírokról. Egy sajátságos történetet mond el, amelyben a baskirok a kazárok és kimekek szomszédságában szerepelnek. Gardïzï adata ugyan régi (XI. század), de nem teljesen világos és a jelen probléma szempontjából nem is lényeges. Idrïsï (XII. század) meghatározása is a mai Baskiriára illik nagyjából. Ő egy régebbi adatot is közöl a baskirokról, amely Salïâm tolmácsnak a Góg és Mágóg falához tett állítólagos útjáról (IX. század közepe) szóló tőle is közölt jelentésben olvasható. Ezt az adatot azonban aligha sorozhatjuk a többiek közé. A még későbbi geográfusok az előbbieket kivonatolják, tekintet nékül arra, hogy a régi adatok még megfelelnek-e a valóságnak. így a XIV. századbeli Atü-1-Fidä részben az előző századbeli Ibn Sa'ïdot kivonatolja, részben azonban Balhï régi tudósítását. Hasonló a helyzet Dim; sqï és Qazwïnï esetében is. Üj ezekben a forrásokban Balhïhoz képest csak annyi, hogy már a dunai magyarokról is tudnak. Megvan még náluk a BalH-féle bas'girt név, de már hunkärnak is hívják a magyarokat. Némelyik három Magyarországról is tud közülük, akad olyan is, aki a keleti baskírokat a németekkel gondolja határosnak. Mindez természetesen a régi források és a dunai Magyarországról szerzett igen homályos értesülések keveréke: földrajzi spekuláció. A magyarokat Balhï után nevezik baskírnak, amint ez tartalmukból, sőt például Abü-l-Fida-nál a szövegből is látszik. Arra a kérdésre, hogy a magyarok baskír neve az arab geográfiai irodalomban Balhi-tól származik-e, vagy már ő is vette valakitől, nem tudunk bizonyos választ adni. Ez az azonosítás azonban, úgy látszik, elterjedt lehetett, mert a mongol korról szóló tudósításokban is megvan.5 1 Ed. Mzik, 1926, 37, No. 538, „Jägüg városa, a belső", 66. No. 967, „a külső nyugati tenger" stb. 2 V. ö. alább, a 302. 1. 3 V. ö. alább, a 300. 1. * Chvolson: i. h., 105—111; Németh: A Honf. Kial. 303—306. 6 Németh, A Honf. Kial. 305, 3. jegyz. — A mongol hadjáratok perzsa forrásaiban található baskír—magyar azonosítással kapcsolatban d'Ohsstm elsőnek felveti azt az eszmét, hogy az azonosítás a kát nép nevének ősszecs béléséből származik (d'Ohsson, Histoire des Mongols, II, 1852. 620. jegyz.) 19*
