Századok – 1943

Ismertetések - I. Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Ism.: Elekes Lajos 251

TÖRTÉNETI IRODALOM 251 böző korszakokra vonatkozó adatokból levont következtetések. Nem lényeges, de jellemző s a tájékozódást kissé megnehezítő tünete ennek az, hogy a bevezető tanulmányt az író nem tagolta kisebb részekre. Legyen szabad azt is megemlítenem, hogy az adattár szövegének egytípusú szedése ugyancsak megnehezíti az áttekintést. Ajánlatos lenne az oklevelek helynévi adatait dőlt betűkkel szedetni. Társadalom- és jogtörténeti problémákról szólva, ma már nem egészen megfelelő az Árpád-kor, Anjou-kor megjelölés, hiszen az Árpád-kor vége a jogi, alkotmányos és társadalmi fejlődés vonalán már szorosan az Anjou-korhoz tartozik. Mindez azonban nem homályosítja el azt az őszinte és nagy elismerést, amelyet a szerző hatalmas munkája iránt kell éreznünk. A nagy újrakezdésben az úttörés érdeme mindig az övé marad. Ha a „Csánki" valaha befejeződik, azt elsősorban annak köszönhetjük, hogy F., évekkel megelőzve társait, páratlan szorgalommal, biztos ítélőképességgel szilárd alapot teremtett, a melyre nyugodtan építhetnek követői. Az egész sorozatban elsőnek az ő kötete hoz térképet, amelyet Glaser Lajossal együtt szerkesztett. Azt talán felesleges is hangsúlyozni, hogy a módszerre tett megjegyzések nem vele szemben, hanem általánosságban s a jövőre vonatkozva hangzottak el. Az efféle kérdésekben annyira járatos szerző — mint többször hangsúlyoztam — inkább áldozatokat hozott, amikor a régi módszerhez alkalmazkodott. Meggyőződésem, hogy a módszer némi felfrissítése, modernizálása, a bevezető tanulmányok céljának közelebbi meghatározása, kereteinek szilárdabb és pontosabb elhatárolása nemcsak a tudománynak, hanem az egyes kötetek íróinak is hasznára válnék, hisz ezzel szabad kezet nyernének a társadalom-, gazdaság-, település-, jogtörténeti és egyéb vonatkozások behatóbb megtárgyalására. A bevezetés pedig tágabb teret adhatna a sajátos, történeti földrajzi szempontok érvényesítésének. Kring Miklós. Gáldi László : Az erdélyi román őshaza kérdéséhez. (Kny. a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Budapest 1942. 8° 30 1. Gyóni Mátyás : A paristrioni „államalakulatok" etnikai jellege. (Kny. uo.) Budapest 1942. 8° 91 1. I. Tóth Zoltán : A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. (Kny. uo.) Budapest 1942. 8° 52 1. Három tanulmányt emelünk ki a Magyar Történettudományi Intézet első, tekintélyes Évkönyvének változatos cikkanyagából. Mindhárom román történelmi problémát tárgyal, s teljesen új eredményekkel járul a román történet különböző szakaszainak ismeretéhez. G. a román őstörténet egyik legtöbbet vitatott, alapvető kérdéséhez szolgáltat érdekes adalékokat; Gy. az Aldunavidék XI. századi történetének vizsgálatával kimutat ja azoknak az elméleteknek helytelenségét, amelyek a román államélet kezdeteit egészen addig a korig akarták visszavezetni, s egyben igen értékes,