Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 214 BODO« ANDBÁS tikus jelentésükről csak annyit mond : „Hae sunt duodecim gemmae, unicuique tribui Israelis respondentes". A drágakövekről készített feldolgozása két versioban maradt fenn. Az egyik az „antiqua", a másik a „De duodecim gemmis liber".1 Utána Szent Jeromos foglalkozik a drágakövekkel, de részletes magyarázatot nem ad róluk. Téves Karácsonyinak az az állítása, liog.V Szent Gellért is Szent Jeromos „Commentarii in Ezechielen! Prophetam" c. munkája alapján dolgozza ki a tizenkét drágakő jelentését.2 Szent Jeromos e kommentárjában felsorol ugyan Ezékiel (28. r.) alapján kilenc drágakövet, de Pliniushoz és Epiphaniushoz utalja az olvasót s megvallja, hogy erre vonatkozólag ő is Epiphanius könyvét olvasta.3 Az első, aki a tizenkét drágakövet Szent Gellérthez hasonlóan dolgozta fel, a híres jarrowi szerzetes: Beda Venerabilis. Mind az Exodus-ban, mind az Apocalipsis-ban említett drágakövek jelentését megmagyarázza. Az Exodus 28 részéről készített magyarázata csaknem teljes egészében bekerült a Glossa ordinariába is. Pontosabb a mi szempontunkból az „Explanatio Apocalipseos"-ban4 adott magyarázata, A későbbi nagyarázatok közvetve vagy közvetlenül mind rá vezethetők vissza, ő dolgozza ki legalaposabban a drágakövek misztikus értelmét. Magyarázatának újszerűségét maga is érzi és befejező szavaiban, ha burkoltan is, utal erre.5 Először az egyes drágakövek természetrajzi leírását adja, azután megmagyarázza titkos jelentésüket, s miután így valamennyit megtárgyalta, rövid összefoglalás formájában mégegyszer összegezi misztikus értelmüket. Beda magyarázatát követi Alcuin az Apokalipsishoz írott kommentárjában és Hrabanus Maurus, aki „De universo" c. nagy enciklopédikus munkájában foglalkozik a drágakövekkel.6 Hrabanus Maurus először elmondja, hogy miért nevezik őket drágaköveknek: mert ,,chare valent, sive ut a vilibus discerni possint, seu quod rari sint".7 Azután röviden megmagyarázza a Biblia más helyein megemlített drágaköveket. így az Ezékielnél <XXVJII. rész) felsoroltakról azt mondja, hogy bennük „novem ordines angelorum exprimuntur", az Apokalipsisban levők pedig a „constructio spirituális civitatis"-t jelentik. Ezután csaknem 1 Ld. Migne: Pat. gr. 43 k. tom. 3. 2 Karácsonyi i. m. 210. 1. 3 „Super quibus et vir Sanctus Epiphanius episcopus proprium volumen mihi praesens tradidit". Migne: Pat. lat. 25. k. 271. 1. 4 Migne: Pat, lat, 93 k. 197—203. 1. 6 „Quantum vero ad ipsam rei profunditatem pert inét, videói1 mihi perpauca et haec breviter strictimque dixisse. Lectorem supplex obsecro, ut, si recto me tramite viderit, agat Deo gratias: sin vero secus quam volebam evenisse deprehenderit, errori meo veniam mecum a Domino deprecatur." I. m. 203. 1. 6 Migne: Pat, lat. 111. k. 464—471. I. 7 V. ö. Izidor meghatározásával: „Pretiosi lapides ideo dicti sunt, quia chare valent, sive ut a vilibus discerni possint, seu quod xari sint". Etymologiarum 1. XVI. с. VI. 4.
