Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. OELLÉRT DELIBERATIO-JÁ.N AK FŐFORRÁSA 1Ö7 ugyanazt kifejező hosszabb mondatának rövidítése. Ugyanez állapítható meg a Pleiadokról is. A nevek etimológiai magyarázatát itt is általában elhagyja. Az „Arcturus" hosszabb leírásából csak a legfontosabb megállapítást veszi át. A Sirius-nál van némi eltérés, de az azonos szavak használat a világosan mutatja a szöveg eredetét. Az üstökösök leírását jelentéktelen változtatással veszi át. A bolygókat csak megemlíti, de mibenlétüket nem tárgyalja. Kikel a rómaiak ellen, akik isteneiknek állatneveket adtak és e nevekkel jelölték a csillagokat. Az állatnevek felsorolásában szintén az Etymologiarum szerint halad, azonban mivel pusztán a neveket említi, nem tartottuk szükségesnek az Etymologiarum megfelelő szövegének szembeállítását. A bolygók felsorolásánál ismét kárhoztatja a rómaiakat, akik balhiedelmekbe és babonákba merülve a csillagokra ráfogták, hogy az isteneket mutatják. Ebben a megbotránkozásban is Izidort követi, ha ugyanazt az értelmet más szavakkal fejezi is ki. A bolygók nevének átírásában kisebb-nagyobb hibák vannak ugyan, de a sorrend követi az Etymologiarum sorrendjét: Phaeton, Phaenon, Pyrois, Hesperus, Stilbon. Az egyes csillagokról nem mond sokat, de azt is Izidor nyomán. Téves Batthyánynak meg Manitiusnak az állítása, hogy itt Papiast követi. A csillagok meghatározásának és leírásának izidori eredetét a szövegbeli hasonlóság mellett mutatja a sorrend is. Perseus és Andromeda-nál „conjugem ejus"-t ír „uxorem ejus" helyett. A kéziratba Erichtonium helyett rictonium kerül, s azért Batthyány nem tudja, mit kezdjen vele.1 Ezt a részt: „Calisto Lycaonis regis filia" egy szóban adja vissza és Calistolicaonis lesz belőle, ami bizonyára a szöveg, vagy az eléggé hozzá nem értő másoló hibája.2 Scholaphionis áll Aesculapius helyett; Batthyány, mivel a forrást nem ismerte fel, ismét hibás magyarázatot ád.3 Az Arkton meghatározásában Gellért ismét Izidort követi, de a szöveget összetéveszti. Az Etymologiarum ugyanis külön tárgyalja az Arctost, csak azután tér át az azt követő Artophylax-ra; á Deliberatio szöveg# a kettőt értelem nélkül összehozza. Hiba csúszik be ott is, ahol a boldogokat és a szerencsétleneket a Stellae, illetve a Siderahoz hasonlítja. A hasonlatot állandóan fokozza, közben azonban a kettő közötti különbséget összetéveszti és a csillagokról állítja azt, amit a csillagzatokról kellene. E számos csillagászattani ismeretből arra következtethetünk, hogy az asztronómia Szent Gellért egyik legkedveltebb tudománya volt. Szeretettel foglalkozott a csillagos ég tanulmányozásával, mert a csillagok ismeretét az allegorikus magyarázatmód szükséges kellékének tartotta. Felfogásában azonban hiába keresünk valamilyen új meglátást, vagy felfedezést; mindenben a Ptolemaeus-i csillagászattani elméletre támaszkodott. 1 B. 149. c. jegyzet. 2 Kallisto Lykaon arkadiai király leánya volt, akit Zeus fiával együtt csillaggá változtatott. 3 B. 149. f. jegyzet.