Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 198 BODO« ANDBÁS Az a nézet, mely szerint a csillagászat terén a XII. századig Beda Venerabilis idevágó könyveit vették alapul,1 nem állja meg a helyét. Éppen a Deliberatio alapján kimutathatjuk, hogy Izidornak mind Etymologiarum-ja, mind „De natura rerum" c. természetrajzi munkája elterjedt szaktekintély volt. Az asztronómia keretében foglalkoztak a napokkal, a héttel, hónapokkal, évekkel, a Nap állásával, a világ részeivel, az éggel, a Nap és a Hold természetével, a csillagokkal. Már Izidor is, de utána Beda és leginkább Hrabanus Maurus kapcsolatba hozza a csillagászati jelenségeket a Bibliával és bennük Isten kinyilatkoztatásának misztikus értelmét keresi. A szelek. B. 284. Quattuor ventorum principales sunt spiritus, horumquc suffraganei octo, qiiPsinml efficiuntur duodeciin. Extra hos duo spiritus, qui unus vocatur nomine aura, alterque altanus. B. 291. Principales ventorum sunt quattuor spiritus, horumque suffragenei octo, extra hos autem duo, unus nominatur Altanus, alterque Aura. A duodecim vero ventorum spiritibus mundi globus cingitur totus. B. 291. Quattuor itaque principales sunt ventorum spiritus ut dixi, quorum primus ab oriente Subsolanus, a meridie auster, ab occidente favonius, a septemtrione ejusdem nominis ventus aspirat, septemtrio nimirum, habentes geminos ventorum spiritus. — Subsolanus a latere dextro habet Vulturnum, et a laeva Eurum. Auster a dextris EuroAustrum, a sinistris AustrumAfr icum Favonius a dextra parte At'ricum, a laeva Eurum. Septemtrio vero Circium a dextris, et a sinistris Aquilonem. Oircuitus mundi his circumeingitur ordinatione divina, et. imperio Dei. Etym. XIII. с. XI. 2. Ventorum quattuor principales spiritus sunt . . . 16. Duo sunt autem extra hos ubique spiritus magis, quam venti, Aura et Altanus. Etym. XIII. с. XI. 2. Ventorum quattuor principales spiritus sunt . . . 16. Duo sunt autem extra hos ubique spiritus magis, quam venti. 3. Hi duodecim venti mundi flatibus circumagunt-Etym. XIII. с. XI. 2. Ventorum'quattuor principales spiritus sunt. Quorum primus ab Oriente Subsolanus, я Meridie Alfter, ab Occidente Favonius, a Septentrione ejusdem nominis ventus aspirat, habentes geminos hinc inde ventorum spiritus. 3. Subsolanus a latere dextro Vulturnum habet, a laevo Eurum; Auster a dextris Euroaustrum, a sinistris Austroafricum. Favonius a parte dextra Africum, a laeva Comm. Porro Septentrio a dextris Circium, a sinistris Aquilonem. Hi duodecim venti mundi globum flatibus circumagunt. 1 Fináczy Emő : A középkori nevelés története (Budapest 1914), 204. 1.
