Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 192 BODO« ANDBÁS quique volubile iterum coe!m, atque ardentem volunt, hocque ncmine vocatum, quod tanquam vas coelatum impressa signa habeat stellarum, cujus spherae species quaedam in rotundam formata, cujus centi um terra est ex omnibus partibus aequaliter inclusa. Hanc sphaeram nec principium volunt habere instruct!, nec terminum. В. 48. Demonstravimus autem, quod firrnamentum dictum, eo quod cur.su siderum, et ratis legibus, fixisque fiimatum sit. В. 46. Verumtamen hoc coelum in principio creavit coelum. quod est fiimamentum, in eloquiis ideo vocatur, quod cursu sit siderum, et ratis legibus, fixisque firmatum. Interdum et coelum pro aere accipitur, ubi venti et nubes et procellae, et turbines sunt. Unus autrm vestmm ait coelum, quod dicitur aer. Psalmographus nobilissimus noster:. Volucres coeli ait; cum evident issimum sit volucres in aere volare. Etym. III. с. XXXI. 1. Coelum philosophi rotundum, volubile, atque ardens esse dixerunt, vocatumque hoc nomine, eo quod tanquam vas coelatum impressa habeat signa stellarum. (V. ö. Etym. XIII. c. CIV. 1.) Etym. III. с. XXXII. 1. Sphaera coeli est species quaedam in rotundum formata, cujus centrum terra est ex omnibus partibus aequaliter conclusa. Hanc spliaeram nec principium habere (dicunt) nec terminum. Etym. XIII. с. IV. 2. Coelum autem in Seripturis sanctis fiimamentum vocatur, quod sit cursu siderum, et ratis legibus, fixisque firmatum. Etym. XIII. с. IV. 2,3. Coelum autem in Seripturis sanctis fiimamentum vocatur, quod sit cursu siderum, et ratis legibus, fixisque firmatum. Interdum et coelum pro aere accipitur, ubi venti et nubes, procellae et turbines fiunt. Lucretius: Coelo qui dicitur aer. Et psalmus volucres coeli appellat, cum manifestum sit aves in aere volare. Érdekes e szöveg összeállítása Szent Gellértnél. Az Etymologiarum III. könyvéből az égi sphaerák helyzetéről szóló rész második felével kezdi, azután közbeiktat egy részt az előbbi fejezetből, hogy az idézést a megkezdett rész első felével végezze be. A Phiiosophi mundi alatt, amint azt már Batthyány is megjegyzi, Cicerót és Ambrosiust kell érteni.1 Azonban hibás az a feltevése, hogy Szent Gellért egyenesen a Hcxameront tanulmányozta. Nem ő, hanem Izidor dolgozta ki az egekről, csillagokról szóló ismereteket a Hexameron alapján, amit különösen a De natura rerum c. munkájában gyakran előforduló utalások bizonyítanak. Az ő nyomán haladva, Szent Gellért az égről mint firmamentumról szóló meghatározását kétszer is idézi, Lucretius nevét azonban nem említi, hanem helyette azt mondja: „Unus autem vestrum". Psalmus helyett psalmographust ír. 1 Ambrosius: Hexameron I—II. ós Cicero: Somnium Scipionis.
