Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
SZ. GULLÉRT DEHBERATIO-.TÁNAK FOFORRÁSA 191 Szent Gellért azonban a ,,Theologi"-t kihagyta, csupán a rájuk vonatkozó megállapítást vette át. Ez azonban a legnagyobb valószínűség szerint a másoló hibája. 3. Természettudomány. Szent Gellért a világ, az ég, a csillagok, a csillagzatok, a bolygók, a szelek, a vizek meghatározásában teljesen Izidorra támaszkodik és tőle az egyes ismereteket csaknem szórói-szóra átveszi. Csillagászattani szempontból Izidornak két könyve jöhet számításba. Az egyik az Etymologiarum, melynek harmadik és tizenharmadik könyve foglalkozik a csillagászattani kérdések magyarázatával; a másik a „De natura rerum" c. természetrajzi munkája. Manitius ezt is felsorolja a Deliberatio forrásai között, azonban a szöveg alapos megvizsgálása meggyőz, hogy csak az Etymologiarum szolgált forrásul. A „De natura rerum" sok mondata szórói-szóra egyezik az Etymologiarum III. és XIII. könyvével. Ha azonban a Deliberatio megfelelő szövegét és a „De natura rerum"-ét egymásmellé tesszük, mindjárt szembeötlenek a különbségek s a legnagyobb határozottsággal megállapíthatjuk, hogy az egyes kisebb hasonlóságok Izidor két hasonló tárgyú művének egyezéséből erednek, nem pedig onnan, mintha Szent Gellért a „De natura rerum"-ot is forrásmunkáid használta volna. A világ. B. 156. Mundus, quod in motu sit semper, dicitur, et hoc a Philosoph is. Alii mundum volunt ab ornamentis vocatum, vere autem, nil visibiliter mundo ornatius. Etym XIII. c. I. 1. Mundus Latine a philosophis dieitur, quod in sempiterno motu sit. Etym. XIII. c. I. 2. Graeci vero nomen mundo de ornamento accomodaverunt . .. Nihil enim mundo pulehrius oculis carnis aspieimus. Gellért felfogása szerint is — amely teljesen egyezik kora felfogásával — a világ állandó forgásban van, s amint később látni fogjuk, e forgó világot kereknek és égőnek is tartotta. A szöveg izidori eredete felől nem lehet kétség. A szó etimológiai jelentését nem veszi át, ami más esetekben is gyakran előfordul. Az egek. B. 39. Philosophi autem m.undi, quem admodum optime admittis, septem coelos, id est planetas globorum eonsono motu introduxorunt, Etym. 111. с. XXXI1. 2. Philosophi auUmmundi septem coelos, id est, planetas glo.borum eonsono motu introduxerant . . .
