Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. GELLÉRT DELIBERATIO-.TÁ N AK FŐFORRÁSA 183 álló munka; amint Izidor maga is megvallja, „az elődök" írásaiból jegyezgette össze. Azonban abban a korban az irodalmi és tudományos munkásságot nem az eredetiség alapján értékelték. Az írók szívesen átvették az előttük kialakult irodalom megállapításait, mert nem eredetiségre törekedtek, hanem inkább a tudományok rendszeres megismerésére, mialatt azonban rendszereztek, csak azt fogadták el, ami a saját meggyőződésüket tökéletesen fedte. Maga Izidor is azt mondja, hogy a pogányok könyveit ne olvassa a szerzetes, mert jobb veszedelmes tanaikat nem ismerni, mint tapasztalat útján a tévedésnek valamely hálójába esni.1

Az „Etymologiarum" felölelte kora minden tudományosságát;2

magában foglalta ez a könyv mindazt, amit a középkori ember értékes ismeretnek tarthatott. De Izidor ebben a 20 könyvben kivonatolt sok olyan ókori művet is, amely később elveszett, s így csupán az általa idézett részek maradtak meg. Nagy jelentősége azért, hogy örökségként a későbbi középkorra hagyta a klasszikus és patrisztikus tudományosságot. Fontosabb munkái még: Sententiarum libri très, De Natura Rerum, Chronicon, Questiones in Vetus Testamentum, Differentiarum, Regula Monachorum és történelmi művei. Valamennyi, de különösen az Etymologiarum, az egész középkorban a legolvasottabb könyvek közé tartozott. Az írók mindegyre idéznek belőlük s éppen, mert a forrás annyira ismert, idézetük eredetét meg sem jelölik. Megtaláljuk a glossákban, hol Izidor már tekintéllyé vált és felfogására mindegyre utalás történik. Hrabanus Maurus híres munkája, a ,,De Univcrso libri XXII" nem más, mint az Etymologiarum ügyes felújítása és kibővítése. Bizonyítékunk van arról, hogy e munka az árpádházi királyok alatt a magyar kolostorokban is megvolt. Szent László, királyunk 1093-ban összeiratva a pannonhegyi Szent Márton apátság vagyonát, az ott talált könyvek között felsorolja a ,,Liber Sententiarum" és „Isidorum"-ot is.3 Könnyen lehetséges, hogy Szent Gellért éppen ezt a példányt használta. Azon nem kell csodálkoznunk, ha Szent Gellért, bár Izidortól idéz a legtöbbet, nevét egyszer sem említi meg. 1 Regula monachorum cap. 8. Migne: Pat. lat. 83. k. 877. 1. 2 Fogalmat adhat erről a húsz könyv tartalma: 1. Grammatica, 2. Rhetorica és dialectica, 3. Arithmetica, musica, geometria, astronomia. 4. Medicina, tárgyalja a betegségekot, gyógyító módokat és orvosságokat. 5. Jogtudomány és időtan. (5. A könyvekről, írásról, irodalomról, egyházi ünnepekről és tisztségekről. 7. Istenről, Krisztusról, Szentlélekről, azok hármasságáról, az angyalokról, prófétákról, apostolokról, stb. 8. Az egyházról ós a különböző eretneke ségekről. 9. Nyelvekről, népekről, katonaságról stb. 10. A szófejtésről. 11. Az emberről és a szörnyekről. 12. Az állatokról. 13. A világról és részeiről. 14. A földről és részeiről. 15. A városokról, házakról, földbirtokról. 16. A kövekről, fémekről, mértékekről és súlyokról. 17. A mezőgazdaságról és növényekről. 18. A hadügyről és játékokról. 19. Az építészetről, hajózásról, ruházatról. 20. A táplálékról, bútorzatról, gazdasági eszközökről. (Ld. Migne: Pat. lat. 83. k.) 3 Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár, Т. k. 41. I.