Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 180 BODO« ANDBÁS Szent Ágoston volt, mellette Nagy Gergely, Cassiodorus, Hugo a S. Victore, Sevillai Izidor munkáit is állandóan forgatták. A VIII. században így megindult- tudományos fellendülést azután a X. és XI. században majdnem teljes hanyatlás követte. Szent Gellért Deliberatio-ja a hittudományi irodalomnak ebben a pihenő szakában jelenik meg; „ragyogó csillag, amely felújítja a VIII. és IX. század hittudományának minden fényét és melegét". Különös jelentősége éppen abban van, hogy másfélszázados csöndet tör meg, másfélszázados süllyedettséget szakít meg, s magán viseli a kor megőrző és áthagyományozó jellegét, de sok szempontból eredetit is alkot. Ibrányi a Deliberatio-ban egy-egy teológiai fogalomra vonatkozóan elszórt megjegyzéseket összerakva felépíti Szent Gellért teológiai felfogását is, a Deliberatio-ból feltáruló katolikus teológia egész rendszeiét. Kimutatja, hogy Gellért hittudományi felfogására nemcsak a Szent Ágostöntól eredő, inkább praktikusnak mondható nyugati teológia, hanem Dionysius Aeropagitának és Maximus Confessornak Kelet misztikáját kifejező és később Nyugaton is elterjedt teológiája is erős hatással volt. A keleti misztika e képviselői Ibrányi szerint nem Nyugat közvetítésével, hanem eredeti görög szövegükben hatottak Szent Gellértre, mert egyes dionysiusi idézetei, bár az eredetinek hű kifejezői, nem Scotus Erigena IX. századi fordításából származnak. Ez pedig a Deliberatio-t a Kelet és Nyugat közt fennálló szellemi áramlás fontos csatornájává avatja. A másik új utakon haladó munka, amely a Deliberatio forrásainak felkutatása szempontjából nagyjelentőségű, Ivánka Endre idézett tanulmánya. Mint Ibrányi, ő is szakít Karácsonyinak és követőinek módszerével: nemcsak ismertetni akarja a Deliberatio-t, hanem beállítani minden gondolatát az egykorú irodalom keretébe,1 hogy így forrásainak fényénél állapítsa meg igazi értékét. Az Ibrányi által felvetett problémát mélyíti el, azt kutatja tovább, hogy mennyiben tekinthető Gellért a görög műveltség képviselőjének s a Deliberatio a kelet-nyugati szellemi áramlás egyik csatornájának. Számos új idézettel minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy Szent Gellért Dionysius Areopagita és Maximus Confessor hatása alatt áll, de Ibrányi val szemben arra a megállapításra jut, hogy Szent Gellért Ps. Dionysius és Maximus Confessor munkáit nem görög eredetiből, hanem Scotus Erigena és Anastasius Bibliothecarius fordítása nyomán idézi. Mégis úgy véli, hogy Ibrányi nézete, mely szerint a Deliberatio elősegítette a Kelet és a Nyugat szellemi műveltségének kicserélését, más érvekkel támogatható, mert hisz vannak a Deliberatio-ban közvetlen görög hatások, amelyek „megerősítik a Nyugat közvetítésével kapott görög gondolatmenetet"; ezek a hatások valószínűleg a marosvári görög monostor könyvtárának közvetítésével jutottak el Szent Gellérthez. Ivánka főbb érvei a következők: 1 Ivánka Eridre: Problémák és feladatok. Századok 1942, 497. 1.
