Századok – 1943

Tanulmányok - SINKOVICS ISTVÁN: Európai műveltség a magyar végvárak mögött 154

158 SINKO VICS ISTVÁN nyugati igazodású magyarok lelkében is ott élt volna valami tisztult formában a nemzeti király, a nemzeti királyság képe ... A magyar nagyúri udvarok igyekeztek a külföld eseményeit, akárhányadik kézen keresztül érkezett is el hozzájuk a hírük, teljes valóságukban megtudni. Annál is inkább, mert a hírek között olykor egészen különösek, valószerűtlenek is szárnyra keltek. Csáktornyára egyszer az a hihetetlennek látszó újság érkezett, hogy Ferdinánd király magának akarja megszerezni a római pápaságot. Zrínyi Miklós, aki késó'bb a rombadőlt Szigetvár alatt halt meg a hazáért és a kereszténységért, félig elhitte, félig nem, de a biztonság okából másokat is megkérdezett: igaz-e az értesülés.1

A híreket meggondolással fogadták, sőt ellenőrizték is. Az egyik dunántúli birtokos úr, amikor arról értesült, hogy Fülöp király megszállotta Tripolis török várost, rögtön utánanézett a rendelkezésére álló segédkönyvekben, valami krónikában és térképen: merre fekszik ez az ismeretlen helység. De egyikben sem talált a a nevét, végül is az udvarában tartózkodó török fogoly magyarázta meg, hol van Tripolis. így azután már jobban tudta értékelni a hírt, elismerve, hogy a város elfoglalása nagy teljesítmény.2 A magyar földre érkező hírek főforrása Bécs volt, az udvar, ahol sok ember megfordult és amelynek Európaszerte voltak kapcsolatai. A magyarországi birtokos urak, ha valamit meg akartak tudni a nagyvilágról, felküldték emberüket, egyedül csak azért, hogy összegyűjtse a legújabb hűeket. Hasznos értesüléseket lehetett azután szerezni a lengyel udvarból, a kereskedőktől, a külföldön élő barátoktól, az Európát járó magyaroktól, végül a török foglyoktól. A Magyarországra hozott hírek aránylag nagyon gyorsan szétterjedtek a mai újságok közvetítő szerepét betöltő rendkívül élénk levelezés segítségével. Egyik földesúri udvarból a másikba magánlevelek vitték a nagyvilág eseményeit. A híreket, ha terjedelmük miatt nem fértek be a levél szövegébe, vagy bizalmas értesülésből származtak, külön cédulákra jegyezték, általános gyakorlat azonban az is, hogy a gyorsaság kedvéért a hírhozó levelet — esetleg a levelek egész tömegét — eredetiben továbbították, s így közvetlenül, a legelső forrásból többen is megismerhették az újságokat. Bécsből 2—3 nap alatt végigszaladt a hír a dunántúli főúri udvarokon, s még a legelzártabb helyeken is aránylag gyorsan tudomást szerezhettek az európai országok életének legújabb fordulatairól. 1 Mon. Hung. Hist. I. о. 29. к. (Budapest 1898) 112—114. 1. 2 Batthyány F. levele Nádasdy T.-hoz, 1560. ápr. 2.