Századok – 1943
Tanulmányok - SINKOVICS ISTVÁN: Európai műveltség a magyar végvárak mögött 154
EURÓPAI MÓH'ELTSÉG A VÉGVÁRAK MÖGÖTT 173 A külföld egészen közelinek látszik. Mohács után még volt olyan, aki azzal érvelt, hogy Magyarországon senki nem szolgálhat Ferdinánd királynak, hiszen ha valaki fel akarja keresni az udvart, kénytelen előbb az útiköltség miatt birtokait pénzzé tenni.1 Most pedig a legtöbb magyar főnemes számára az utazás, Bécsbe vagy még messzebb, nem jelent nagyobb feladatot, mint valami távolabbi birtok felkeresése. Nádasdy Tamás már külföldi egyetemeken töltött diákévei alatt megszokva, rendkívül könnyedén és természetesen mozog idegen országokban, idegen környezetben. „Ma jutottam ide Cseh Brat-ba — írja haza feleségének —, ki csak négy mérföldön vagyon Prágátul, holnap, ha Istennek kellemetes leszen, Prágába ebéllem. Ezen útba nyilván megértettem, hogy király ü Fölsége nem késik Prágába, hanem hétbe kelve Bécsbe indul, azért, ha nem előbb, de vele haza megyek."2 A külföld annyira közel van, hogy a nyugati országrészek ott vásárolnak az ünnepek és a hétköznapok számára, ott vásárolják jóformán mindazt, amit a mezőgazdaságra berendezett magyar föld nem tud előteremteni. Az élet-halálharc színterévé változott Dunántúlon jelentős városok, amelyek otthont adnának a különféle iparágaknak és magukhoz hívnák a kereskedőket — nincsenek. Az erősen visszafejlődött ipari termelés nem tudja fedezni a szükségleteket és nem tud megfelelni a fokozott igényeknek. A külföldön vásárlás nem valami idegenimádat, hanem egészen természetes a dunántúli magyar urak számára, olyan természetes, mint ahogyan Erdélyből és a török földről hozatnak gazdaságaikba lovakat, vagy ahogyan Bécsben is magyarországi birtokaikról szállított élelmiszereket fogyasztanak. A külföld közelebb volt birtokaikhoz, mint az ország más részei, ahol az ipari élet nem bénult meg, mint a Dunántúl védelmi harcában, és ahol nem egy iparág a nyugatiakkal is felvehette a versenyt. A legkeresettebb külföldi piac ismét csak Bécs. ízlését, műveltségét a XVI. századi olasz reneszánsz egyéni vonásai határozzák meg és irányítják, az udvar révén spanyol hatásokkal színezve. Sok iparág egészen magas színvonalú és talán még ennél is nagyobb jelentőségű Bécs közvetítő szerepe. A távoli vidékekről is ideáramló kereskedők elhozzák a német és a nyugateurópai ipar termékeit, Itália árucikkeit, sőt Kelet és a Török Birodalom is képviselteti magát a bécsi piacon. A magyarországiak Bécsen kívül nem egyszer felkeresik a linzi, kremsi és augsburgi vásárokat, amelyek különben a 1 Mon. Hung. Hist. III. о. 1. к. (Budapest 1874) 323. 1. 2 Károlyi Á.—Szalay J.: i. m. 1.1.
