Századok – 1943

Tanulmányok - SINKOVICS ISTVÁN: Európai műveltség a magyar végvárak mögött 154

EURÓPAI MŰVELTSÉG A VÉGVÁRAK MÖGÖTT 155 ф széles területsávok voltak, mint Felső-Magyarországon, ahol elveszhetett az ellenség, ott egyes vidékeken alig éreztek valamit a háborúból, az élet folvt tovább a szokott medrében. Az olyan területeken azonban, amelyek jóformán egészükben végvidékké váltak, a háború a maga számára foglalt le mindent, éjszakát, nappalt, gondot, tervet, anyagi erőforrást. Ez történt az Alföld után legtöbbet szenvedett Dunántúlon és Szlavóniában, amelyek testébe túlságosan behatolt a török ék, annyira, hogy az ötvenes években, a keskeny nyugati szegélyt leszámítva, szinte nem volt egyetlen biztos pontjuk. Akármekkora súllyal nehezedett is reá mindenre a háború, a csonka haza Európa teste maradt és a Mohács utáni ország, amelyet szinte állandóan a végső megsemmisülés fenyegetett, az európai közösségbe tartozónak érezte magát, talán még inkább, mint a középkori nemzedékek. A török harcok közt és a török elleni készülődés várakozásaiban, a végvárakban és a védelmi vonal mögött, a magyar urak állandó figyelemmel kísérik, egymás tudomására hozzák és megvitatják az európai eseményeket. Nemcsak a szomszédos'országok hírei jelennek meg a XVI. századi magyar levelekben, hanem rendszeresen elérkeznek ide messzi idegen földek: Franciaország, Normandia, Flandria, Spanyolország. Anglia, Skótország, a török tartományok. Perzsia, sőt Afrika életfolyásának nevezetes fordulatai, országhatárokon, távolságokon át. A különféle idegen történetek, sorsok a legtermészetesebben keverednek el a magyarországi hírekkel, amelyekben a közeli-távoli szomszédok időről-időre beszámoltak egymásnak a végvári harcokról, a katonaság fizetetlenségéről, a termésről, a bevásárlásokról, a betegségekről, az emberekről, az életről, az örömökről és a bánatokról. A magyar nagyúri udvarokból elsősorban azért néztek érdeklődéssel egyrészt a nyugati népek, másrészt a Török Birodalom felé, hogy idejében lemérhessék az ottani fordulatoknak Magyarországon várható hatását. De sok mindent, hétköznapi, ünnepi történést ilyen távolabbi következtetés és érdek nélkül jegyeztek fel és közvetítettek egyszerűen csak azért, mert mint egy nagyobb közösség tagjai valahogyan közelinek érezték magukhoz és mert a minden figyelmet magára vonó török háború legnehezebb óráiban sem aludt el bennük az érdeklődés az életüktől eltérő élet eseményei iránt. A török világ Magyarországra omlásakor az európai országok háborúban állanak, s így a hírek legnagyobbrészt háborús hírek, csatákról, ostromokról, elfoglalt városokról, hajóhadak mozdulatairól, béketárgyalásokról, fegyverszünetről, várható fordulatokról, eshetőségekről szólva. Beszámol-