Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

HÓMAN BÁLINT erőre vall, ha az erkölcsiségének és szellemiségének világába eltérő testi és lelki alkatuk miatt beilleszkedni képtelen idegenfajta elemeket kirekeszti magából. A ma élő népek legtöbbjének faji összetétele nagyon bonyolult, fajtajellegük tájanként és származási csoportonként is változó Történetileg kialakult egységüket, a többségben lévő uralkodó rasszelemek által meghatározott fajiságukat kétségbevonnunk mégsem lehet. Evvel a fajisággal függ össze a népek immanens természetű társadalomszervező, államépítő, művelődésteremtő készsége s a népi művelődések sajátosan egyéni jellege. Az emberfajták mindegyikének megvolt s a belelük sarjadt népeknek is megvan a maguk évezredes fejlődés során kialakult szellemisége. Ennek kialakításábau az öröklési tényező mellett nagy része volt a földrajzi tényezőnek. Az első ősök egyéni hajlamára visszavezethető örökölt hajlandóságok mellett a táj. az éghaj lat, a környezet nevelte egymástól eltérő jellemű fajtákká és népekké az ősember leszármazóit. Történeti szempontból ezért teljesen elhibázott kísérlet volna a nép és nemzet fogalmának meghatározásából a faji és földrajzi tényezőket kikapcsolnunk. A természeti tényezők erejének és jelentőségének helyes értékelése mégsem jelentheti kizárólagos, avagy csak legelsőbbrendű történetalakító szerepük elismerését. Való igaz, hogy a történeti fejlődésben állandóan hatnak, a népek történeti elindulásánál meg éppen döntő erővel érvényesülnek az ember lelki alkatát, életformáit, világszemléletét eleve befolyásoló természeti erőtényezők. Az ember történeti sorsát mégis különféle anyagi és szellemi erők, természeti és erkölcsi törvények, élettani és művelődési adottságok, gazdasági és társadalmi törekvések, egyéni és tömegcselekvések irányítják. Ezek az erők egymással szoros összefüggésben, egymást kiegészítve és egymásra hatva működnek. A történetíró egyiküknek a szerepét s az egyetemes fejlődést sem értheti meg bármelyiküknek az ismerete és mérlegelése nélkül.