Századok – 1943

Tanulmányok - GUOTH KÁLMÁN: Megoldandó kérdések az Intelmekben 1

6 GUOTH KÁI.MÁX vált nézetet oda módosította, hogy az Intelmek Szent István gondolatait tartalmazzák ugyan, de nem maga a király írta, hanem valamelyik udvari papja.1

E következtetést Kovachich első sorban Szent István korának művelődési viszonyaira alapíthatta; bizonyára arra gondolt, hogy olyan egyházias jellegű műveltséggel, amely az Intelmek megírásához kellett, Szent István korában csak pap rendelkezhetett. A korra vonatkozó kutatások azóta mind jobban igazolni látszottak Kovachich feltevésének helyességét. Csak természetes tehát, hogy azok, akik később a hagyományos álláspontra helyezkedtek, azaz azt vallották, hogy az Intelmek Szent István korában keletkeztek, magukévá tették Kovachich felfogását. Erre a fentieken kívül különben is súlyos okaik voltak: Engel és Mátyás Flórián2 t. i. a kor egészére vonatkozó kutatások fejlődése következtében arra mutatott rá, hogy az Intelmek egyes részei nem illenek bele Szent István korába. Annak tehát, aki mindezek ellenére is fenn akarta tartani, hogy e mű Szent István korában keletkezett, egyenesen kapóra jött Kovachich feltételezett udvari papja. Engel és Mátyás Flórián érveit t. i. így játszi könnyedséggel lehetett eltávolítani az útból azzal az újabb feltevéssel, hogy az írónak a fogalmazáson kívül a mű tartalmi összeállításában is része lehetett. Önként adódott az is, hogy e feltételezett pap bizonyára külföldi volt: hiszen akkor, a magyarság keresztény hitre térésének első éveiben nem igen lehetett még olyan magyar klerikus réteg, amelyből egy ilyen, az akkori viszonyok között meglehetősen nagy papi műveltséget feltételező munka írója kikerülhetett volna. Mindezekből pedig önként következett az a hipotézis, hogy az Intelmek és az egykorú nyugati forrásanyag között szoros kapcsolatoknak kell lenniök, s nyilván az Engel és Mátyás Flórián által kifogásolt részek is nyugatról való átvételek. Ez az apriori elv csábította bizonyára Békefit arra, hogy külföldi forrásokat keressen az Intelmeknek. Mivel Szent István felesége, Gizella II. Henrik leánya volt, az lett volna a természetes, ha az írót és szerzőtársat — következésképen a forrásokat is a korabeli császári udvarban, vagy a közel egykorú irodalomban keresi. 6 azoban ennek ellenére a majdnem kétszáz évvel előbbi karoling forrásokhoz, elsősorban a kapitulárékhoz fordult. Váratlan fordulat, de 1 Vestigia comitiorum apud Hungaros (Budae 1790), I. k. 23. 1, 2 «T. Chr. Engel: Geschichte des ungarischen Reichs (Wien 1813), I. k. 132—33. 1., M. Florianus: Fontes dornest ici (Pécs 1881), I. к. 224—25. 1.