Századok – 1943

Ismertetések - Schöne; Walter von (hrsg.): Der Aviso des Jahres 1609. Ism.: Benda Kálmán 128 - Schöne; Walter von (hrsg.): Die Relation des Jahres 1609. Ism.: Benda Kálmán 128

SZEMLK 129 hajhászása. Közléseik tehát megbízhatóbbak. Az újabbkori történetnek nélkülözhetetlen forrásai a napilapok, elgondolhatjuk tehát, mit jelentene, ha ismernénk ezeket a XVII. századi újságokat. Azonban alig egy-kettö maradt ránk. Annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk az időrendben legelső ránkmaradt két hetilap, az Aviso meg a Relation facsimile kiadását, melyet Lipcse városának köszönhetünk. Mindkét hetilap 1609-ből való. Szerkesztőjük, írójuk ismeretlen, megjelenési helyük bizonytalan. Sch. kutatásai szerint az Aviso valószínűleg Wolfenbüttelben (Braunschweig), a Relation pedig Strassburgban nyomattatott. Mindkét újság a német polgársághoz szól, hírei rövidek, legtöbbször megelégszenek a száraz tények felsorolásával. Érdeklődésük politikai; művelődéstörténeti, gazdasági vonatkozású adatokat nem találunk bennük, legfeljebb egy-két elejtett megjegyzést, de ezek is a politikai eseményekhez kapcsolódnak. Híreik rendesen kimagaslóbb, ismertebb politikusok nevéhez fűződnek: ez írja, amaz mondja stb. Mindkét újság elsősorban protestáns szemszögből nézi a világot. A német, vagy az egyetemes történethez nagyszerű forrás mindkét újság. Szinte lépésről-lépésre követhetjük a birodalmi gondolat hanyatlását, a vallási és nyelvi harcok egyre élesebb formáját. A híradásoknak több mint fele a császár közeléből, Bécsből vagy Prágából kelt, s a protestáns tudósító nem mulasztja el jellemezni a császári kormány tehetetlenségét, Mátyás király kapkodó viselkedését, a császárnak és udvarának állandó pénzzavarát. De Európa minden részéből kapunk híreket, sőt még a Török-birodalomból meg Indiából is akad időnként egy-két sornyi mondanivalója. Hogy híreit hogyan szerezte be, egyik újságról sem tudjuk. Sch. valószínűnek tartja, hogy az egész Európára kiterjedő postakocsi-szolgálattal állhattak valamilyen kapcsolatban. Magyarország sűrűn felbukkan az Avisoban is, meg a Relationban is; minden számban megemlítik legalább egyszer valamilyen vonatkozásban. Illésházy bécsi vagy prágai tárgyalásai, az országgyűlési rendek kívánságai ugyanúgy helyet kapnak, ahogy a török csetepaték nevezetesebb je, vagy Báthory Gábor, meg a hajdúk mozgolódása. A magyar hírek majdnem mindig Bécsből vagy Prágából vannak keltezve s csak néha-néha Pozsonyból, vagy egyszer Tokajból. Ennek megfelelően mindig azokat az eseményeket ismertetik, amelyek Bécsben kerülnek eldöntésre. A tudósító kívülről nézi Magyarországot és csak azt veszi észre, amit a külső szemlélő megláthat, ami a Bécsben otthonos politikusnak tudomására juthat. Belső magyar problémákról nem hallunk. Röviden, legtöbbször kísérő megjegyzés nélkül közlik tudósításaikat, sajnos azonban a magyar történet szempontjából lényeges mondanivalója egyiknek sincsen. A két újság hírei különben feltűnően megegyeznek, legtöbbször nemcsak tartalmilag, de szórói-szóra is. Ez azt mutatja, hogy ugyanabból a forrásból merítették tudásukat, s nyomon követhető, hogy ugyanaz a hír, pontosan egy héttel később mint az Avisoban, megjelenik a Relationban is. Mégis van köztük különbség. A Relation precízebb. A neveket hiba nélkül írja, az országgyűlés követeléseit pontokba szfdi, és a száraz tényekhez egyéni megjegyzést nem fűz. Azonban nincsen olyan híre, ami az Avisoban benne ne volna. Az Aviso híranyaga bővebb, gyakrabban szól Magyarországról, és híreit nem egyszer megjegyzéssel kíséri, amelyek attól függően, hogy kik a szemben álló felek, vagy a császárt korholják vagy bennünket. Példaképen felhozzuk az Illésházy haláláról közölt tudósítást. (Bécsből, május 6-i jelentés. Aviso 18. sz., Relation 19. sz.) Mindkét lap elmondja, hogy a már régen betegeskedő nádor, ki Bécsben kúráltatta magát, liárom Századok 1943, I—III. 9