Századok – 1943

Ismertetések - Tamás Lajos 118

122 TÖRTÉNKTI IRODALOM alakulásában. Az meg egészen közvetlenül hozzátartozik az egyetem történetéhez, hogy többféle irányú tervezgetés után Kolozsvárt 1863-ban királyi jogakadémia létesült állami költségen (ld. A m. kir. jogakadémiák és joglíceumok története, 1873). Ez volt az egyetem közvetlen elődje; ennek tanárai adták elő hivatalos felterjesztésben először 1867 őszén az állami egyetem felállítására vonatkozó javaslatot. így keletkezett aztán 1868 február 8-án a vallás- és közoktatásügyi miniszternek részletes terv kidolgozását kívánó rendelete; azt tehát az egyetem történetírója és a nyomában járók tévesen gondolták Eötvös személyes kezdéséből eredőnek (itt is, 153. 1.). Ez a tévedés az egyetemmel egykorú; szívóssága, de e kötet némely adata is azt mutatja, hogy az elmúlt 70 évet már most sem látja tisztán az sem, aki törekszik a pontosságra. Nem volna szabad halogatni az egyetem történetének teljesen részletes megírását. Legelső az alapítás, az 1872 : XIX. tc. története. Ennek levéltári adatai, egykorú irodalma és hírlapi anyaga, az országgyűlési tárgyalások nemcsak az alapítás körülményeit tisztázzák, hanem éles világosságot vetnek az akkori magyar tudományos élet bajaira, a pesti egyetemről való akkori közvéleményre s az egyetemen belül folyt mozgalmakra, az új egyetemhez fűzött várakozásokra, általában az egyetem szerepének akkori megítélésére. Ennek ismerete nélkül s az első kinevezések és a munka kezdetének megvizsgálása nélkül nem lehet megérteni a fejleményeket, Trefortnak azt a kissé kénytelen-kelletlen magatartását (157. 1.), amely évekig nyugtalanította a kolozsváriakat. Még aránylag könnyen lehetne az első tanárok és első hallgatók családjaitól összegyűjteni az egyetem első pár évtizedére vonatkozó feljegyzéseket, leveleket s ezekből anyagot szerezni az új egyetem benső életének történetéhez. A 90-es és 1900-as évekből sok volt hallgató írhatná meg emlékeit; a század második tizedétől fogva volt és még műkcdő tanárok is összeszedhetnék a birtokukban levő egyetemi irományokat és feljegyezhetnék emlékeiket. Az egyetem hivatalos kiadványainak teljes sorozata, meg a régi tanárok hagyatékából néhai Bibó István által összegyűjtött s tudtommal ma is a szegedi egyetemi könyvtárban őrzött sokféle kézirat és egyéb emlék már feldolgozható része felderítené az egyetem életének alakulását. — Nem tudom, mi van meg a karok, tanszékek, a tanács irattárából; 1919-ben a románok hír szerint nagyon sokat szétszórtak, eladtak csomagoló papirosnak (egyszer pl. orvoskari iratba csomagoltan kapott valamit a piacról az orvosi kar egyik, akkor még ott élt tanára). Annál sürgősebb, hogy az ott megmaradtak és a minisztériumi iratok feldolgoztassanak, pl. úgy, ahogyan Schneller István jellemezte iratok és kari jegyzőkönyvek alapján a kormányzat szándékait és az egyetem magatartását „Egyetemi tanügyi irányzatunkról" c. (Paedag. Dolg. III., 1910), meg ahogyan megírta pl. Buday Árpád a régészeti intézet történetét (a Szegeden ma is folytatott Dolgozatokban), Berde Károly a bőrkórtani tanszék és klinika történetét (a szegedi Actaban) vagy Engel Rudolf a belgyógyá-