Századok – 1943

Ismertetések - Tamás Lajos 118

118 TÖRTÉNKTI IRODALOM sok román tanult, innen kerültek ki orvosaik és ügyvédeik, politikai irányítóik, tehát „merő kitalálás, hogy Erdély román fiatalsága idegenkedett a kolozsvári magyar egyetemtől" (299. 1.). Érdekes adat, hogy a román egyetem 72 kinevezett tanára közül 28 erdélyi származású volt s ezek jórészt magyar egyetemen végeztek. A tudományos segéderők nyilván még nagyobb részben. Biró Sándor (A kolozsvári egyetem a román uralom alatt) az egyetem elvételének közvetlen előzményeit és lefolyását ismerteti, továbbá a román egyetem működését, a bukaresti kormányok magatartását, a politikai viszonyok hatását, a kolozsvári tanárok politizálását, a magyar ifjúság egyetemi viszonyait; mindezt közvetlen forrásokból és nyilván személyes tapasztalatok alapján. Tárgyias előadása a tanárok tudományos működéséről, a román nép egészségügye és az erdélyi román történelmi kutatás terén végzett nagyjelentőségű munkájáról is híven emlékezik meg; ezzel lényegesen ellensúlyozza egyes tanárokat kedvezőtlenül jellemző és különben sem általánosított adatait. — Az egyetem Szegedre helyezését és ottani sorsát részletesen tárgyalva (A száműzetés évei Szegeden, 1920—1940) vitéz Nagy Iván különösen az építkezésekre és a külfölddel való érintkezés részleteire fordít nagy gondot s bőven ismerteti a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tudományos munkásságát. — A Ferenc József tudományegyetem hazaviteléről és újjászervezéséről négy szerző szól: Bisztray Gyula, vitéz Nagy Iván, Szabó T. Attila és Szalai Béla; de, bár jobb lett volna, nem jelölik meg, hogy melyik részt melyikük írta. A történeti jellegű cikkek után Tamás Lajos már a jövőbe mutat: az Erdélyi Tudományos Intézet szervezetét és munkatervét, egyes munkatársainak megkezdett tevékenységét ismerteti. Gazdag és becses tervezet; nagy szükségletnek tiszta látását, mulasztások észrevételét mutatja és jó reménységet támaszt. A munka közben bizonyosan tágul még a terv és most nem említett területeknek (pl. a történeti és társadalomtudományi szakosztályokat egyaránt érdeklő köznevelés történetének) is akad gazdája. A Függelék előbb az 1897. évi királyi alapító levelet, utána az egyetemet szervező 1872 : XIX., a Szegedre helyező 1921 : XXV. s az újjászervezésről intézkedő 1940 : XXVIII. te.-et к ôzli; azután hét hivatalos iratot az 1919. évi erőszakos elvételről s négyet az 1940. évi visszavételről. A kötetet arcképek, város-és épületképek díszítik. A művelődéstörténeti térkép, valamint a kolozsvári és szegedi helyszínrajz Lendvay Sándor munkája. Forrásmunkák és jegyzetek tájékoztatnak a szerzők különböző terjedelmű anyaggyűjtéséről és egyben-másban kiegészítik a szövegben előadottakat. A tartalomnak ez az áttekintése meggyőz a felölelt anyag sokoldalúságáról és a szerkesztés komolyságáról. A szerkesztői munkálatokat hárman végezték: Bisztray Gyula, Szabó T. Attila és Tamás Lajos. Nem tűnik ki sehonnan, hogy a munka hogyan oszlott meg hármuk között. Több jel