Századok – 1942
Értekezések - SZIKLAY LÁSZLÓ: Egy felvidéki családi emlékkönyv a XIX. század elejéről. 65
EGY FELVIDÉKI CSALÁDI EMLÉKKÖNYV 81 1792. esztendőben férjhez adtam legnagyobbik leányomat, Antóniát, Bajtsy Farkashoz, gecelfalvai Bajtsy Gábor és Knksz Charitas fiához. 1797. die 19. februarii, drága s kedves bátyám, Pongrácz Boldizsár, Pest városában megholt és Péteri nevű falujában, ahol evangelika eklézsiát fundálta vala, eltemettetett; egyetlen egy leányát, akit Földváry Károlyhoz férjhez adta, és sok szép akvizíciót maga után hagyván; engemet is sokszor, ameddig élt, segítette. 1800. esztendőben, die 2 januarii — kedves bátyám, Pongrácz Mihály, felséges királyi herceg Ferdinánd magyar gyalog regimentnek •ezeres kapitánya (Oberster) Pozsony városában meghalálozott; maga után özvegy feleséget, de semminémű maradékot nem hagyván. 1802. die 16 julii: megholt nagyérdemű s kedves ipam, Pottornya András uram, 79 esztendős korában, Girálton, ahol el is temettetett; négy leányt, úgymint Szulyovszky Sándornét, Szirmay Péternét, Pongrácz Imrénét ós Szirmay Pálnét maga után hagyván; a három fiai pedig, tudniillik Imre, Tamás és Péter, fiú magzati nélkül kilioltanak. 1807-ik esztendőben, választattam tettes Liptó vármegyei státusoknak és rendeknek közakarattal és egyenlő voksokkal első alispánnak. 1808-ik esztendőben: ő felsége, ausztriai császár s magyar király, I. Ferenc, méltóztatott engemet, császári s királyi tanácsos titulussal, minden taksa nélkül, kegyelmesen megtisztelni. 1810-ik esztendőben die 12 április: megholt kedves néném, Pongrácz Rosalia, Dobsinán, Gömör vármegyében; aki először férjnél volt Baán Józsefnél, azután pedig Szontogh Gáspárnál. 1811. die 21 április: az én szerelmes s kegyes szívű feleségem, Pottornyay Rosa, szentmiklósi residentionalis házunkban megholt, és ottan tisztességesen eltemettetett, mindenkor szorgalmatosan és bölcsen gazdálkodván. 1812. Kedves leányom, Pongrácz Anna, copuláltatott Nádassy Baán Boldizsárral, Baán János és Berzeviczy Klára asszonynak idősbik fiával. 1812-ik esztendőben die 10 augusti: súlyos és hosszú betegség által, nagyon megerőtelenedvén, és hátra lévő életemnek kevés napjaimat csendességben eltölteni kívánván, viceispányi hivatalomból végsöképen elbúcsúztam; a kevés jószágomat is, ezelőtt fél esztendővel egyetlenegy fiamnak, Andrásnak, általadtam. 1812. die 15 octobris: kedves fiam, Pongrácz András, copuláltatott Berzéken, nemes Zemplin vármegyében Jósa Theresiával, Pankottay Jósa Antal úrnak idősbik leányával. 1813. megholt kedves vejem, Nádassy Baán Boldizsár, és ottan Nádasfalván tisztességesen eltemettetett. 1816. die 5 junii: elment kedves András f iam, feleségével együtt Berzékre lakni, ahol nagyérdemű ipája, Jósa Antal úr, minekutána a második leánya, Susanna, véletlenül gyermekágyba meghalálozott, AZ ottan lévő possessoriumot nékiek általadni méltóztatott. 1816. esztendőben: kedves leányom, Anna, elment másodszor férjhez fancsalyi Joób Fridericushoz, néhai gróf St-Julien magyar gyalogregimentben lévő kapitányhoz. 1816. die 20 decembris, megholt Szentpéteren kedves néném, Pongrácz Krisztina, néhai Kiszelly Lászlónak özvegye, 84 esztendős korában, és ottan tisztességesen eltemettetett. 1818. esztendőben 8-ik novembris meghalt Szentmiklóson Pongrácz Kristóf, néhai Pongrácz Péternek, néhai Pongrácz Imrének Századok 1942, I—III.