Századok – 1942

Értekezések - GUOTH KÁLMÁN: Egy forrás két történetszemlélet tükrében. 43

54 OlTOTH KÁLMÁN Döntő fontosságú bizonyítékokat nyújtanak ebből a szempontból a bizánci irodalom hasonló jellegű termékei. A királytükör-irodalom ott már századokkal a Karoling-kori publicisztika megindulása előtt kezdetét vette Agapetosnak Justinianus császárhoz intézett iratával. Tehát a műfaj Keleten nem nyugati ösztönzésre jött létre. A VIII. században kirobbant vallási ellentétek végleg megszüntették még azt a kevés kapcsolatot is, mely Nyugat és Kelet között addig megvolt. Nyugaton beköszöntött a ,,Graeca non leguntur" korszaka, következésképen feltételezni sem lehet többé, hogy Biz;' nc hatással lehetett a nyugati tük.ör-irodalcmra. Ezt különben Bernheim tanulmánya is kétségtelenné teszi, kimutatva, hogy a nyugati speculum-ág teljesen Szent Ágoston eszméinek hajtása.1 Viszont bizenyos az is, hogy Nyugat sem hathatott ebben az ideben a görög kultúrkörre.2

Ennek ellenére a Nagy Basilius nevéhez fűződő, körülbelül a Karolingkori publicisztikával egyidejűen keletkezett király tük őrből ugyanaz a királyeszmény bontakozik ki, mint a nyugatiakbál, vagy a magyar Institutio morum-ból.3 S közel 500 év múlva a Bécsi Képes Krónikában még mindig ez a rex pius, iustus, paci ficus, misericors áll előttünk szembeállítva a tyrannussal.4 1 E. Bernheim: Politische Begriffe des Mittelalters im Lichte der Anschauungen Augvistins. Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1897. 1—23. 1. 2 Moravcsik Gyula egyet. ny. r. tanár úr szíves szóbeli közlése. 3 Basilius is a keresztény hithez való ragaszkodást (περί πίστεως), a papok tiszteletét (περί τιμής ιερέων, az igazságos ítélkezést (περί κρίσεως και άνταποδόσεως, π;ρί ίιικαιοσύνης), a jó tanácsok megfogadását (περί συναναστροφής χρησιμών άνϊιρών, περί βουλής, περί φίλων), a szülők iránt való tiszteletet (περί τιμής γονέων), s a keresztény erények gyakorlását köti fia lelkéie (περί όρετής, π?pi τής τών τρόπων όρ=τής, περί Ελεημοσύνης, περί σωφροσύνης, περί άνίρείας, και φρό νήσεως, π?ρί ταπεινοφροΛνης, περί τρόπων του βίου και λόγου, κ. τ. α.). Migne: Pathologia Graeca, 107. k. 22. s köv. 1. 4 ,Reges regnant', qui habent iustitie equitatem, sapientie claiitatem, patientie tranquillitatem et misericordie pietatem . . . Misericordia et Veritas custodiunt regem et. roboratur dementia trónus eius . .. Rex sapiens et misericors stabilimentum populi est et dissipât impios, subiectos populos a tyrannis eripiendo. Quod bene impletur in regibus Hungarie, qui cunctos tyrannos debellando populos Hungarie in pulchritudine pacis et in requie opulenta sedere procurarunt . . . Szentpétery: Seriptores, I. 242. 1. — Az egész rész láthatóan Salamon Példabeszédei alapján készült (Karoling hatásokat feltételezni itt máiegyenesen nevetséges lenne!), a rex pius, iustus, pacificus, clemens schema tehát nem a Kavoling-kor sajátos terméke, hanem már a Bibliában kialakult királyképlet. Ez a magyarázata annak, hogy Nyugaton és Keleten egymástól függetlenül megtalálható ugyanabban a korban.