Századok – 1942

Szemle - Wenzel; Hermann und Ketelsen; Bruno: Flur; Dorf und Haus im Grenzkirchspiel Medelby. Ism.: Berlász Jenő. 496

'49 Ö SZEMLE hevesen támadta a liberális magyar kormányzat meddő nemzetiségi politikáját, felismerte a századfordulón a zsidókérdés fenyegető voltát, hirdette a korszerű agrárpolitika szükségét. Természetes, hogy ez az akkori korszellemmel sok tekintetben ellenkező állásfoglalás mindössze a közvélemény szűkebb rétegében, a 48-as párt egyes árnyalatainál és a nagy nyilvánosság előtt meglehetősen rejtve mai adó antiliberális körökben talált méltánylásra. A századfordulón őt tekintették a 48-as publicisztika vezető egyéniségének. Ma Bartha Miklós kritikája, eszméi nagyon is időszerűek lettek. K. tanulmánya a felébredt érdeklődésnek egyik megnyilatkozása. Bartha Miklós nemzetiségi cikkeit ismerteti, gondolatait rendszerezi. A kérdés -— a magyar közvélemény-történet egyik fejezete — érdekes és megérdemli a módszeres feldolgozást. K. azonban jórészt megelégszik Bartha Miklós nemzetiségi kérdéseket tárgyaló hírlapi cikkeinek ismertetésével. Hiányzik a munkájából a történeti szemlélet, látszik, hogy írója nem módszeresen képzett historikus. Kissé könnyen i3 vette feladatát, nem igen kutatott tovább a könnyen feltalálhatónál. Szükséges lett volna Bartha Miklós életét ós működését legalább főbb vonásaiban bemutatni. Cikkeinek bibliográfiai összeállítása a további tudományos kutatást könnyítette volna meg. Bartha cikkeihez fűződő egyik-másik magyarázata is felszínes. Megjegyzéseiből úgy tűnik fel, mintha nem ismerné Czambel Samu működését és ennek tudományos méltatását. Lucaciu László lacfalusi görög-katolikus papról is úgy ír, mintha nem ismerné jelentőségét a hazai román nemzetiségi mozgalmak szempontjából. Kétségtelen hiányai ellenére is hasznos munkát végzett, amikor összegezte Bartha Miklós nemzetiségi politikájának eszméit és fejlődését. Tóth László (Szeged) Wenzel, Hermann und Ketelscn, llruno: Flur, Dorf und Haus im. Grenzkirchspiel Medelby. (Schriften zur Volksforschung Schleswig-Holsteins, hrsg. v. Otto Scheel, Bd. 5.) Flensburg 1940. Verl. Heimat und Erbe. 8° Í36 1., 34 rajz és kép, 3 térkép. — A falukutatás százesztendős tudományszaka az elmúlt két évtized folyamán igen nagy arányokban bontakozott ki. Európában és Amerikában egyaránt valóságos konjunktúrája támadt a falusi élet vizsgálatának. A kultúrországokban egyetemek, múzeumok és különféle kutatóintézetek szakemberei a jelenlegi háború kitörésóig lázasan dolgoztak a föld és az ember kölcsönös egymásrahatásának, a társas együttélés jelenségeinek tisztázásán, illetve a néprajzi és irodalmi emlékek összegyűjtésén. Az amerikai „rural sociology" és „community ruralis" kutatási irányai, a Vidal de la Blanche által kialakított sajátos értelmű francia emberföldrajzi leírások, a német Heimatskundemozgalom és L. v. Wiese kölni professzor szemináriumának gyakorlati szociológiai vizsgálatai, nálunk a Teleki Pál által alapított Szociográfiai, illetőleg Táj- és Népkutató Intézet, tevékenysége, valamint a román Dimitru Gusti-féle egyetemi intézet méltán híres munkássága az újjászületett falukutatás legkiemelkedőbb jelenségei. Történettudományi szempontból e mozgalmak annyiban érdekesek, amennyiben kutatási tevékenységüket a földrajzi adottságok, a népi-faji sajátosságok, illetőleg a település, termelés, fogyasztás, közlekedés, értékesítés, művelődós jelen állapotainak leírásán túl, az utóbbi kérdések genezisének vizsgálatára is kiterjesztik. Ilyen történeti érdeklődést idáig inkább csak az amerikai és a francia falu-analízis mutatott. A német ós a magyar mozgalom a fejlődés-vizsgálatot jobbára idegen területnek tekintette: feltárását a gazdaság-, a tele-