Századok – 1942

Tárca - IVÁNKA ENDRE: Szent Gellért Deliberatio-ja 497

SZEMLE 497 pülés- és a társadalomtörténeti kutatásra, méginkább a helytörténeti irodalomra bízta. W. és K. munkája a német faluvizsgálatot most új oldaláról mutatja be: mint genetikus tudományszakot. Újszerű a könyv a tárgyi érdeklődés különleges jellege miatt is. Szinte új műfajt képvisel. Nem szociográfia sem tágabb, sem szűkebb értelem) en: a ríépességviszonyokról, társadalmi tagozódási ól, családról, életszínvonalról, szellemi kultúráról, községi életi ől szó sem esik benne, hanem csupán — mint a címe is pontosan jelzi — a faluhatár változásairól, a falu formájának alakulásáról és a házépítés fejlődéséi ől. Szóval: elsősorban topográfiai, másodsorban részleges tárgyi népiajztörténet. E szűkkörű vizsgálódási programm ellen azonban legfeljebb elvi tekintetben lehet kifogást emelni, gyakorlatilag nem. Ha ugyanis arra az álláspontra helyezkedünk, hogy jobb a vidék életéből kevesebb vonatkozást alaposabban megismerni, mint többet felszínesen, akkor csak helyeselni lehet W. és K. újszerű kutatási irányzatát. Mert az bizonyos, hogy a szerzők a szóbanlévő vonatkozásban derék munkát végeztek: a schleswig-holsteini Medelby egyházkerület 10 községének XVI—XIX. századi nagy adattömegét gyűjtötték össze részint a kiéli állami levéltárban, részint a helyszínen, s példás szakszerűséggel, ügyes elrendezésben szintetizálták. A községhatár (Flur) történeti alakulását tárgyaló első fejezet nemcsak a leggazdagabb, de talán a legérdekesebb is. A terület változatos felszíni formációnak (morénák, homokpuszták, diinék, lápok stb.) és a talajnemeknek bemutatása után általánosságban megismerjük a vidék XVI—XVIII. századi gazdálkodását (az állattenyésztés és földművelés sajátos rendszerét) és a közbirtok-komplexus (Allmende) állapotát, majd az egyes községek XVIII. sz.-végi határrajzát, az egész terület úthálózatát, végül a dűlőneveknek 1600—1800-ig kimutatott magyarázatos sorozatát. A dűlőfelosztást egyébként kitűnő színes kartográfiai ábrázolás teszi áttekinthetővé. Hasonlóképen tanulságos és becses a faluformákat és nagyságokat, valamint a paraszttelkek jogi helyzetét, kataszterét ós alakulását megvilágíló fejezet. Ami végül a parasztház külsejét, gazdasági beosztását és tipikus változatait ismertető harmadik főrész dúsan illusztrált előadását illeti, etnográfusok és gazdaságtörténészek figyelmére egyformán méltó. A 136 lapnyi, tehát látszólag szerény terjedelmű könyvben rengeteg munka rejlik; W. és K. csak a koncepciót és a szintézist mondják szigorúan sajátjuknak, az anyaggyűjtésben diákok, a dűlőnévanyag nyelvészeti interpretálásában, a térképek és ábrák elkészítésében pedig megfelelő szakemberek közreműködését vették igénybe. Kívánatos lenne, ha W. és K. munkája, ha nem is műfajával, de szempontjaival és feldolgozásmódjával tökéletesítené a középeurópai falukutatás metodikáját. Boriász Jenő. Tárca. Szent Gellért Deliberatio-ja. Problémák és feladatok. Egynéhány év múlva a magyar tudományra majd az a kötelezettség fog hárulni, hogy egy régi mulasztást jóvátegyen. 1947-ben lesz Szent Gellért vértanúhalálának 900.-ik évfordulója. Erre az alkalomra el kellene készülnie Szent Gellért „Deliberatio" Századok 1942. IX-X. 32