Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

30 HA.INAI ISTVÁN A kereszténység előtti korban a társadalomnak alapegy sége a kevésszámú családból álló rokonságcsoport (nemzetség, gens, rod), úgy látszik, a rokonságon kívül más megfelelő helyzetű családok betársulásával is, amint azt a helyileg kialakult érdekközösség kívánta. Valószínűleg nem generációkon át azonos, tartós együttes tehát. A tendencia az, hogy a szervezet lehetőleg erőre kapjon és más hasonló csoportok fölé emelkedjék, közös várnak és kultusznak birtokában felsőségre jusson fölöttük. Az ilyen együttes azután szétágazhat, azaz egyes családcsoportok kiválva, a távolabbi környék gyöngébb együtteseire ülhetnek rá, de eredeti nemzetségszövetkezésükkel sokáig érdekkapcsolatban, kölcsönös támogatással, s viszont kölcsönös örökléssel is. Ilymódon sajátos, messze kiágazó leszármazáskapcsolatok hálózzák be a vidéket, a leszármazásban azonban nem a család, hanem az állítólag egykor közös rokonságegyüttes a lényeges. Az öröklésjog is e szerint igazodik. A fegyver, eszköz, majd más ingatlan is magántulajdon, de a föld, azaz inkább a terület, amely fölött az együttes a maga érdekeit érvényesítheti, közös tulajdon. Tehát szabálytalan, változatos rétegeződések egymás mellett, s egymás fölött; az erőre kapott rokonság tulajdonképen elválik a földtől, annak közvetlen művelésétől, amit az alulmaradt csoportok végeznek el, a felsőbbek táplálására, hasznára is. Tehát egyik leszármazáskötelék sem teljes „munkaszervezet", a természet talajából kiemelkedve s önmagát igazgatva. Bizonyára innen való a rabszolgaságnak aránylag nagy elterjedése is, hiszen minden rokonságkötelék igyekszik alávetett munkával dolgoztatni. Szívós módszere ez a társadalomképződésnek, egyes vonásaiban végigvonul az egész középkori, sőt újkorelejei lengyel fejlődésen is. A szokásnak ereje, szerepe jelentős mindebben; a vezetőcsoportok elismertetését jórészt a megszokás biztosítja, s nem folyton érvényesülő hatalmuk, kényszerük. Felsőbbséges életvitelük, katonai és igazgató szerepük, s ezzel kapcsolatosan kialakult hagyományos nevelésük tartja fenn e rétegeződéseket. érdekközösségüket óvó szövetkezésük mellett. Mégis nyilvánvaló, hogy ennek a társádalomképződésnek mienecki: Les origines de l'asservissement des paysans en Pologne. (Uo/ II., 312. 1.) - W. Hajnosz: Die Frage der Unfreiheit u. der Sklaverei bei den Westslaven im späteren MA. (Uo. 319. 1.) — R. Grodecki: Bäuerliche Freiheit in Polen im MA. (Uo. 320. 1.) — Z. Wojciechowski: L'État corporatif en Pologne du XIIIe au XVIII« siècle. (Uo. 298. 1.) — Bezsák M.: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh és lengvel okleveles gyakorlattal (Budapest 1939).