Századok – 1942

Szemle - Sebestyén Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Ism.: Holub József. 361

356 TÖRTÉNETI IRODALOM 361-szerény gazdasági alapjait „tehetetlenségéből" mindenáron kiszabadítani és aprópénzként a kapitalista versenybe bevezetni, hanem ellenkezőleg, a paraszttársadalom szervezetét átértő Gonddal tudná megszilárdítani, a válságban leledző életformákat, íratlan törvényeket intézményesíteni, s ellenállóképességük megtartásával megfelelő technikai-kulturális felszerelkedéssel ellátni: úgy parasztságunkból egy új magyar polgárosodás folyamata indulhatna meg. Örömmel üdvözöljük ezt a könyvet, erősíti történetíróink hivatástudatát is, nemzeti jövőnkért folyó munkásságukban. Hajnal István. Szemle. Kumorovitz L. Bernát: A szfragisztika mnltja. (A jászóvári premontrei kanonok-end gödöllői Szent Norbert gimnáziumának 1940—41. tanévi évkönyve, Gödöllő 1941, 262—281. 1.) — A gödöllői premontrei gimnázium szép évkönyveinek különös jelentőséget ad a történész szemében, hogy a bennük közzétett tudományos értekezések között évről-évre szerepelnek a történelem segédtudományai. К., a pecséttan neves búvára, az 1939—40-i évkönyvben azt a kérdést vizsgálta, hogy a szfragisztika eredményeit miként értékesíthetjük a történetkutatásban, s rámutatott a fontosabb szempontokra és munkákra, melyek a modem pecséttan művelésében irányjelölők. Újabb értékes munkájában, mely, miként elődje, egy készülő magyar pecséttanhoz szánt bevezető, az egyetemes pecséttan' kialakulására és két évszázados múltjára mutat rá nagy felkészültséggel; tanulmánya nem száraz bibliográfia, hanem értékelés is, mely eligazít Heineccius 200 éves Syntagmájától kezdve egészen a legmodernebb szfragisztikai munkákig. Sorra veszi koronként és nemzetenként a számottevő szakmunkákat, elsősorban a német, francia., angol, olasz, szláv, északi és déli könyvtermést, s mindenütt megtárgyalja a pecséttanról vallott felfogást is, leginkább a diplomatikai irány párhuzamát a pecsétekkel való önálló foglalkozással. Rávilágít, hogy a XVII. sz. szfragisztikája jogi, heradikai, genealógiai és diplomatikai szempontokat követett a maga induló irodalmában. A következő század többé-kevésbbé öncélú igényekkel lépett fel, úgyhogy a XIX. sz. újból kénytelen felfedezni a pecséteket. A század végén már általánosan elismert segédtudomány a szfragisztika. de a történetírás még keveset merít belőle. Napjainkban már van elegendő kiadott anyag, működik e téren is a nemzetközi bibliográfiai szolgálat és a modern történetírás is mind gyakrabban fordul a pecsétekhez. Farkas László. Sebestyén Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Budapest é. n. A Franklin-Társulat nyomdája 8° 109 1. — A szerző ni'nt az Eötvös-Kollégium tagja végezte egyetemi tanulmányait, majd a pécsi állami főreálisko' a tanára lett és sajnos, fiatalon halt el, 1930-ban. Értékes munkát végzett mint kitűnő tanár ós fáradhatatlan kutató; bár több irányban is folytatott kutatásokat, szívéhez legközelebb készülő archontológiája és itineráriuma állt. Bámulatraméltó szo-galommal és lelkesedéssel gyűjtötte ezekhez az adatokat,