Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

A Kl» NEHZETKK TÖRTÉNETÍRÁSA 27 az első két évszázad folyamán. Mint például az oklevelezés is eleinte mesterségesen átültetett forma, azután eltűnik, hogy később ismét nyugati módon, de a magyar viszonyokhoz ido­mulva gyökerezzék meg. Azzal, hogy az első királyok „patri moniális" uralmat vittek, jellemezhetjük az államszem­léletet, de a belső társadalomfejlődést nem magyarázzuk meg. ''Nincs hűbériség: a királyok hűbéri feltételek nélkül adomá­nyozták a birtokokat. Ez azonban tán éppen annyit jelent, hogy az ő elképzelésük szerint az adományozott feltétel nél­kül, amikor csak szükséges, köteles minden szolgálatra. Tehát nem a földesúri állapot, foglalatosság szabályozott, szokás­szerű viszonya az uralkodóval, hanem az érdekek és erők vál­tozatosságainak kitett lekötelezettség, amit az eleven hála elmultával a királyi hatalom csak kényszerrel érvényesítheti Ezt mutatná az adományoknak minden hűbérjogi kikötéstől mentes megfogalmazása. A valóságban azonban azt látjuk, hogy pár generáci ó múlva egy mérvadó réteg körvonalai bon­takoznak ki ,,miles", „familiaris", majd ,,servicns" néven; nem határozott szolgálati viszonyban, valamiféle tágabb értelmű alkalmazottként, de nem is teljesen magántulajdon­jogi birtokosként; valami a kettő között, a nyugati értelmű y lovag elmosódottabb jelentkezéseként. Inkább készenlét a szolgálatra, nemcsak a katonáskodásra, hanem a közügyek-' ben, társadalomigazgatásban kialakult tartósabb szerepre is. Nyilván nem egyöntetű, racionálisan megszervezett szerep, feladatok, hanem helyi változatossággal kiképződött kondí­ciók, társadalmias vezetőhelyzetek, amelyekre a király ha-, gyatkozhat, önmagukban rejlik funkciójuk akkor is, ha a kor­mányzatnak nincs is különös szolgálataikra szüksége. Az ere­detileg legalsó fokokig ható királyi közigazgatás-bíráskodás ilymódon bizonyos mértékig a helyi társadalomképződmé­nyek, a beléjük ágyazódó, generációkon át elismerésre jutott mérvadó családok, földesuraságok szokásszerűen szabályo­zott feladatává lett. A nagybirtokos urak alatt, népük igaz­gatására, hasonlóképen kialakultak ilyen kondíciók nemcsak azokból, akik alkalmazottaik voltak, vagy másvalamiért föl­det kaptak tőlük, hanem otyan szabad családokból is, amelyek szinte észrevétlenül kerültek velük tartós kölcsönösségbe generációk folyamán. A tagozódás e mérvadó réteg alatt lefelé is folytatódik, familiárisok, jobbágyok, egyes foglalkozások tarka változatosságában. De azok a tisztségek-alkalmazások is, amelyek eredetileg egyenesen a királyi szervezet javadal­mazott megbízottai voltak, idővel társadalmias tartalmakkal teltek meg. A várispán már mindinkább megyéjének képvi-\ selője fölfelé is, tisztség-birtokát nem különböztetik meg már

Next

/
Thumbnails
Contents