Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

26 HAJ N AI, ISTVÁN lyek pár generációval előbb még az érdekek hullámzásának észrevétlen játékai voltak. * A szélső nemzetek történetírása mindenütt alapos vizsgálat alá vette a kérdést, hogy jelentkezett-e náluk a hűbériség és milyen mértékben, értelemben; igazi nyugatias hűbéri jogrendszert sehol sem tudott megállapítani. De ezekkel kapcsolatban. amennyire a gyér forrásanyag megengedte, finom árnyalatokkal elemezte a kereszténység első két évszázadában jelentkező társadalomrétegződéseket. // ' Magyarországon általában véve valamivel kivehetőbbek (a hűbériséghez hasonló alakulások, mint a lengyel társadalomiban.1

Nyugati német szomszédaink ugyanis a hűbérfejlődésneiv haladottabb fokán állottak, mint a lengyelekkel szomszédos német területek. Ámde ezzel szemben a magyarság új nép volt Európában. Kétségtelen, hogy nem sekélyszervezetű nomád nép; a had népe mögött volt egy jól struktúráit szabad magyar derékréteg, amely állandó munkaszervezetként szerepelt békében és háborúban.2

Mégis a nyugati kultúrfejlődés egyik alapvető feltételére utal a magyarságnak aránj'lag gyors és mély beleilleszkedése az új társadalomszervezetbe: anyugatrómai birodalom Magyarország jelentékeny részét is átdolgozta a maga szerkezetével, s e szerkezet maradványai itt is a nyugatihoz hasonló szerepet vittek a betelepült népek társadalomformálásában. A rómaiak s más népek is eltűntek innen, de akultúrtáj formái tovább hatottak, alkalmazkodásra késztették a magyarságot is. Jellemző, hogy a régi Dácia vidékein átmenetileg a bizánci kereszténység terjedt el: tudjuk, hogy itt a nyugatrómai uralom alatt is erősen hellenisztikus színezete volt a kultúrvezetésnek.3 A nyugati „hatás" természetesen már jóval a kereszténységre térés előtt is megkezdte átalakító munkáját, de a győzelmes behatolás a többi szélső nemzet áttérésével egyidejűleg következett be, ami nyilván a nyugati módszerek kiérlelődését, „hordozhatóvá válását" bizonyítja. A törzsi és nemzetségkötelékeket megbontják a királyság szervezetei; de e tudatos munkánál még inkább a szokásszerűségnek minden érdekszervezetet széttagoló érvényesülése. Mert magát a királyi várszervezetet is ez a nyugatias tagozódás bontja meg 1 Ez Mitteis véleménye is. — Egyébként a magyar fejlődést illetőleg ld. Hóman Bálint, Mályusz Elemér, Váezy Péter munkáit. 2 Ld. újabban Domanovszky S., Deér,T. és Tóth Z. tanulmányait: Magyar Művelődéstörténet, I. k. 3 Fischer E.: A dáciai viaszostáblák okleveles gyakorlata. Szentpétery-Emlékkönyv (1938).