Századok – 1942
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar köznemesség kialakulása. - 272
A MAGYAR. KÖZNEMESSÉG KIALAKl tÁSA 293 dicséri, hogy már a tatárjárás előtt iparkodott a városok kontingensét nehézfegy verzetűvé tenni. Ntm igazolható ugyan ez okleveleinek határozott kijelentéseivel, mivel a szóba jövő két város, Nagyszombat és Bars 1238-, ill. 1240-i privilégiumában csak ,,jól felszerelt katonát"1 mondott, azonban olyan nagy tömeg hospes feladatává tette egyetlen katona kiállítását, hogy másra, mint páncélosra, bajos gondolni. Amíg ugyanis a vá r j о b b ágy о kn а к tekinthető trencsénmegyei, zamari hospesek hat családonként szereltek fel egy fegyverest,2 addig a nagyszombatiak és barsiak száz-száz mansiónként. A tatárjárás után kibocsátott kiváltságlevelei már nagyobb erőfeszítést kívánnak. Zágrábnak, ha a király a tenger felé eső részek, Karinthia vagy Ausztria irányában visel hadat, tíz katonát kell kiállítania (1242.), Pestnek, a király személyes vezetése alatt, hasonlóképen tizet (1244.), Nyitrának meg tizenkettőt (1268.).3 A körmendiek kiváltságlevelében pedig (1244.) pontosan körülírta a nehéz fegyverzetet is. E szerint a 15 mansiónként kiállított páncélost el kell látni a hospeseknek lándzsával, sisakkal, pajzzsal, páncéllal és a többi szükséges kellékkel, s kell azután a vitézzel két páncélos lovat is adniok.4 Sőt, még a kötött helyzetű népelemek tehetősebb tagjait is erőfeszítésekre ösztönözte. Privilégiumai, amelyekkel a vár jobbágyságba vagy a királyi serviensek közé emelt egyes castrensiseket, sajátos fogalmazásukkal, stereotip kifejezéseikkel csak az érdemek jutalmának látszanak s így regalem proficiseantur cum sex loricatis, qui esse debeaut sub vexillo regio." (Endlicher: Monumenta Arpadiana, 426. és 505. 1. — Fejér, IV./3. 207. 1.: „cum sex panceratis.") 1 Nagyszombat: ,,. . . unum militem omnibus necessariis militaribus honestissime preparatum mittere teneantur." (Endlicher, 445. I.) Bars: „militem unum ornamentis militaribus honeste preparatum" (Wenzel, VII. k. 103. 1.) 2 Hazai okmánytár, VI. к. 39. 1. Várjobbágyok azt állítják róluk 1241-ben, hogy a szállásadók közé tartoznak, ők azonban bizonyítják, hogy Németországból vándoroltak be. 3 Zágráb: „decom milites mittere teneantur cum armis militaribus apparat os" (Endlicher, 455. 1.); Pest: „in expeditionem, in quam personaliter ibimus, debent, nobiscum mittere decern milites decenter armatos" (Budapest történetének okleveles emlékei, Budapest 1936, I. к. 41. 1.); Nyitra: „datis ex eis duodeeim armatis, sub vexillo regis militabunt". (Endlicher, 499. 1.) 4 „. . . quindeeim mansiones ex eisdem dabiuit nobis unum panceratum habentem hastam, cabatum, galeam, faretram et cetera ornamenta apta panceratis cum duobus equis, qui riulli baronum nostrorum in societate adiunetus sub nostro tantum vexillo equitabit et de mandato nostro speciali ibit, ubi iusserimus et faciet, quod volumus". (Hazai okmánytár, VI. к. 43. 1.)
