Századok – 1942
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar köznemesség kialakulása. - 272
286 mixyttsz elemér gondoskodnia, hanem élelemről is. Érthető, hogy mindezek előteremtése a mások földjén élő szegényemberek számára leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Hadi szolgálatuk megváltásául a király adót rótt ki rájuk, éppen az említett szabad dénárokat.1 Ezt az adót a XI. században valamennyi liber fizette, tekintet nélkül arra, hogy otthon él-e a birtokán, vagy pedig másnak a földjén. Kálmán azonban, úgy látszik, segíteni akart rajtuk és elengedte azoknak az adóját, akik még megőrizték önállóságukat. Lehetséges, hogy az ő hadbaszállási kötelességük ekkor ismét felújult, de mert az engedmény nem vonatkozott azokra, akik a királyi várispánságokban vagy nagybirtokon éltek, a nagy tömegek passzivitásán Kálmán intézkedése sem változtatott. Velük szemben az a kis csoport, amelynek tagjai éppen a nagybirtokosok voltak, a királyt minden hadi vállalkozására elkísérte. Szolgálatkészségük magától értetődött. Ha ők vették körül békében a királyt, ők voltak munkatársai a kormányzásban s élvezték kegyét, veszedelem idején az uralkodó joggal kívánhatta, hogy minden erejükkel mellette álljanak. De ugyanerre ösztönözte őket érdekük is. Vagyonukat és befolyásukat a király kegyének köszönhették, sőt éppen azért lettek másoknál gazdagabbak és hatalmasabbak, mert a harctéren vitézségükkel, önfeláldozásukkal magukra vonták figyelmét; joggal számíthattak tehát arra, hogy további adományokban lesz részük, még nagyobb hatalomhoz és vagyonhoz jutnak, ha ismételten bebizonyítják hűségüket és egész erejüket latba vetve, a vártnál is nagyobb kísérettel, több fegyveressel jelennek meg. A nagybirtok, a ra jta élő szolga- és liber-tömeg volt hatalmuk alapja, az uralkodóhoz való viszonyukat pedig vagyonuk eredete szabta meg. Az a tény, hogy nagybirtokot csak a'király adományából lehet szerezni. Éppen úgy,- mint Ny7 ugaton, a Karoling-birodalomban, ahol szintén a fejedelmi kegy, a szolgálatot jutalmazó adományok emelték a közszabadok tömege fölé az igen kevés előkelőt.2 A magyar királyoknak ez a környezete, kísérete a legkorszerűbben fegyverkezett fel. Nyugati módra páncélba öltöztek tagjai, a comesek, amint Szt. István korában hívták 1 Hómari В.: Az első állami egyenes adó. Történeti Szemle 1912, 178. 1. 2 E. Sehröder—E. Künszberg: Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte (6. kiadás, Berlin 1922), 167. s köv. 1., 560. s köv. 1. — G. Below: Vom Mittelalter zur Neuzeit (Leipzig 1924), 85. s köv. 1. — P. Viollet: Historie des institutions politiques et administratives de la France (Paris 1898), II. k. 430. s köv. 1.
