Századok – 1942

Szemle - Bíró Sándor: A Tribuna és a magyarországi román közvélemény. Ism.: Tóth Zoltán. 242

•244 SZEM LE a Tribuna tüzében.. Programmja lényegében már 1871-ben készen van a putnai gyűlésen, ahol a romániai és ausztria-magyarországi román ifjúság hitvallást tesz az összes románok politikai egysége mellett, fennen azonban csak művelődési egységet hangoztatva. Ez a hang marad uralkodó Erdélyben az elesatolási hajlamok elbújtatására egészen a monarchia összeomlásáig. A kétarcúság jollemző vonása marad az erdélyi románságnak, s hogy ez nem esett kölünösképen nohezére, bizonyítja az a tény, hogy a nemzeti és a mérsékelt párt 1884-ben titkos egyezségre lépett a nemzeti harcot illetőleg (36. 1.). Csakhogy a jövő nem ezeké, hanem a Slavici vezette Tribuna szellemének jutott osztályrészül. Eddig nem ismert viharos erejű, öntudatos belső biztonságérzettel vezetett lapjának anyagi támasza részben a romániai liberális párt volt, szellemi színezetét a romániai művelődés, irodalom, nyelv határozta meg. A Tribuna legfőbb jelentősége a román nemzet külön fejlődési! részeinek végleges szintézisében jelölhető meg. B. megállapításaihoz a Slavici és a Tribuna képviselte nemzetképről még azt is hozzátehetjük, hogy az nem eredeti; lényegében az 50-es és 60-as évek külföld felé irányított i'omániai propagandairodalmában, sőt a liberális sajtóban is kifejezésre juttatott nemzetkép tisztultabb kifejezése. Slavici ezek szerint az új Lázár György, aki a, kivitt tüzet a hegyeken túlról győzelmesen visszahozza. A Tribuna harcmodorát negatív célja: törekvése a magyar állam lerombolására határozta meg. Taktikája: kiegyezni a magyarság ellenségeivel, szászokkal, Habsburgokkal, görög katolikus románokkal (ugyanis kifejezetten ortodox jellegű) és minden szélsőséges román megnyilvánulást a magyar kormány állítólagos elnyomó törekvéseire, mint okra, visszavezetni. A magyar államot alapjaiban kell megrengetni és rossz hírbe kell hozni. A Tribuna a szó leghűbb értelmében lázított; könnyen tehette, mert a magyar ellenrendszabályok üdülésszámba menő politikai fogsággal büntették a sajtóvétségek elkövetőit. Maga Slavici Inchisorile mele c. kötetében épületes párhuzamot vön az egyaránt megízlelt váci kényelmes és egészséges magyar fogház ós a dantei színekkel megrajzolt szörnyűséges háborúutáni román fogházak között. Köztudomású, hogy utóbbiakkal német barátsága miatt ismerkedett meg. Maga Slavici elismeri, hogy a magyar elnyomatás annyit hangoztatott vádja csak ürügy volt. „Az igazság az, hogy sok okunk van a panaszkodásra, de nincs okunk a komoly félelemre." (61. 1.). A Tribuna fellépésének politikailag az lett a következménye, hogy a mérsékelt, a magyarsággal méltányosan kiegyezni hajlandó román párt fokozatosan tért veszített, majd véglegesen elsüllyedt; művelődésileg a romániai megújult nyelv és helyesírás vált általánossá, aminek meg a közművelődési egység beteljesedése lett az eredménye. Döntő fontosságú ténye a Tribuna új szellemének a nép és az értelmiség között ágaskodó korlátok rendszeres lebontása. Működése révén az új nyelv általánossá vált a társadalom alacsonyabb rétegeiben is, s a közművelődési egyesülés rejtekéből már a politikaira nézett. Ami a magyarországi románság politikai életében ezután következik, mind ugyanebben a sodorban halad. A külpolitikai csillagzat kedvező alakulása azután egyidőre meghozta a, politikai vágyak teljesülését is. A Tribuna működése tehát korszakalkotó a magyarországi románság életében. Munkatársainak kiválósága, a liberális Magyarország és a feltörekvő fiatal Románia körülményei, a gyenge ellenállás és a növekedő nyomás viszonya határozta meg a lap történelmi jelentőségű alakító hatását. Működésének első pár esztendeje, az alapok lerakásáé, a legfontosabb. Veszte az lett, hogy a romániai két