Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 1

Il) HAJNAL ISTVÁN merev formalizmusa nem tény, cáak jellemvonás, aminek egyéb jellemvonások élesen ellenmondanak. Mejt az élet ott sokkal fürgébb, változatúspbb. mint nyugaton; nagy "elhatározásokkal. új s új tudatos szerkezkedésekkel.1 Az antik kultúrának ősibb területe magánál Itáliánál is, mégpedig a Földközi-medence más ősi kultúrterületeivel szomszédságban és nem az euráziai kultúröv legvégső nyúlványán, az Óceán partjain végződve, mint a latin kultúrvidékek. Éppen ezt hozzák fel okul: a keleti társadalom- s kultúrformák hatoltak be a bizánci életbe s bomlasztották azt. De miért nem történt fordítva, miért nem az emberi művelődés élén járó Bizánc alakította át a Keletet? Ha aztán az arab expanzió ostromolta falait: ez is már csak következménye, s nem oka Bizánc belső hanyatlásának. ~Ha éppen akaijuk, mindent megtalálhatunk itt, amit modern szempontokból a fejlődés elvi biztosítékának szokás emlegetni. Zseniális jogalkotás, a római jognak itt készült összefoglalása és rendszerezése, az egyén, a tulajdon és az állam viszonyának következetes kidolgozásával. Az államigazgatásnak modern tagozódása, a belügy, külügy, pénzügy, hadügy, az igazságszolgáltatás külön szervezeteivel. Állami hivatalnokképzés, államosított felsőbb iskolázás; már az általános oktatáskötelezettségnek gondolata is felmerült. Elvben a polgárság képviseleti részesedése a közügyekben, amit azonban háttérbe szorított az államnak szinte szent öncélúsága, — újkori államelméleteink kialakulására is nagy hatással. E mellett mégis a közvéleménynek gyakran döntő érvényesülése. A városi élet vezetcszerepe. Nagy közüzemek, raktárak, vámpolitika. Általános hadkötelezettség. Technika, az akkori világ egynémely csodás újításával; tudatosan is alkalmazva idegenek bámulatbaejtésére. A tudományok eredményeinek szervezett gyűjtése. Az állam és az egyház belső összefüggése, esaknem a nemzetegyház jellegével. A keresztény tanok szubtilis kidolgozása, a nyugati egyházat messze felülmúlva; maga az egyházszervezet is koraibb és tökéletesebb a nyugatinál. A papságnak népvezető szerepe, még gazdaságilag is; a népnyelvnek korai uralomrajutása az egyházban. 1 Újabban erősen hangsúlyozzák ezt. V. ö. Ch. Diehl : Byzance. Grandeur et décadence (1920). -— Egyébként a bizánci fejlődésre vonatkozólag: L. Brentano: Die byzantinische Volkswirtschaft. Schmollers Jahrbuch 41., 1917. — F. Fuchs: Die höheren Schulen von Konstantinopel im Mittelalter (1926). — J. Mat! : Entwicklung und Charakter der nationalen Kulturideologie bei den Südslaven. Résumés des Communications présentées au Congrès (Varsovie 1933), II. 222. 1.