Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
A KIS NEMZBTEK TÖRTÉNETÍRÁSA 163 van szó, hanem az írásnak közösen iskolázott, egyezően fejlődő kezeléséről. Futólagos tekintettel is kivehetők az írásformák alapján az Okcidens egyes nagy vidékeinek összefüggései az egyes nagy nyugati iskola-vidékek működésével. A kontinens törzsén az íráshasználat francia típusa uralkodik, ebből származik az angol típus, az angol egyetemi élet kifejlődésével. Szembetűnően idegenebb terület a spanyol, valamint az olasz egyetemi oktatás hatásterülete. A nélkül azonban, hogy az írás technikai fejlődésében ezáltal megbomlanék az Okcidens egysége. A fakszimile-kiad vány errevonatkozólag is bemutathatna példákat. Az Okcidens intellektuális struktúrájának egysége mellett a részek belső üzemi tagozódását is mutatná ezzel. De bizonyára az egyes nagy oktatóközpontok belső üzemére is lehetne következtetni az írások összehasonlításával. Ugyanazon helyen egymástól eltérő írások távoleső vidékeken szinte azonos írásokkal párosíthatok : nem vezetnek az ilyen egyező íráscsoportok vissza pl. a párisi egyetem egyes „Natio"-ira, egyes kollégiumaira, magistéreire ? A francia írásokkal való egybevetés hihetőleg ilyen eredményeket hozhatna. A francia egyetem szervezete igazi európai képződmény : hosszú, kemény fegyelmezettség, s mégis hajlékonyság. Oly csoportokra, kurzusokra oszlás, amelyek mindegyike alkalmazkodik hallgatóságához is, származóhelyük igényeihez; mély pszihikai átgyúrás az oktatás, de nem töri bele a tanítványt egy idegen, merev rendszerbe. Tehát a szélső vidékek írásformái váratlan új betekintést adhatnak a nyugati intellektuális üzemiességbe is.1 Az okleve-1 A nagy nyugati iskolaközpontok kezdő üzeméről aránylag elmosódottan tájékoztatnak a fonások, s a kutatás az eddigi módszerekkel kevéssé tud behatolni működésük gyakorlati konkrét részleteibe. A kutatás mai állásáról áttekintés: Jean Bonnerot : L'ancienne Université de Paris, centre international d'études. (Bulletin, N. 5. 1928, 661. 1.) — Újabban az „egyetemi" tankönyvírásokról: Jean Destrez : La „pecia" dans les manuscrits universitaires du XIIIe et du XlVe siècle (Paris 1936).—Magyar kísérletek az okleveles gyakorlat és a francia egyetemi képzettség összefüggéseinek kimutatására: Hajnal I.: írástörténet az írásbeliség felújulása korából (Budapest 1921). — Perényi J.: A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására (Budapest 1938). — A magyar oklevéltan egyébként általánosan igyekszik érvényesíteni a nyugati iskolázás gondolatából következő módszereket. Ld. Szentpétery I.: Magyar okleyéltan (Budapest 1930) és: Történelmi segédtudományok. A magyar történetírás új útjai (Budapest 1931), 321. 1. — Részletkérdésre vonatkozólag igen termékenyen használta fel a magyar oklcvélfogalmazás formáinak a franciákig terjedő vizsgálatát: Szilágyi L.: 11'
