Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

164 HAJNAL ISTVÁN" lek egyéb különbségeinek s a pecséteknek összehasonlítása támogathatja az ilyirányú vizsgálatokat. Természetesen nem a paleográfia és diplomatika összes eredményeinek felsorakoztatásáról van szó, hanem egyelőre csak a feltűnően megegyező formák és változások kiemeléséről. Olyanokról, amelyek a klerikus-képzettség és hivatás alapvető egységét bizonyítják az Okcidensen. 4. Ugyanígy lehetne vizsgálni az oklevelek belső sajátosságait. a fogalmazás formáit is. Itt is mindenütt a sokféleség, s mégis a távoli vidékeken is az ismétlődés jellemzi e századok gyakorlatát. Egyes területek külön vizsgálata alig vezet valami eredményre; a nyugatiakat a szélső vidékekkel összehasonlítva azonban szintén divatszerű áramlatok bontakoznak ki. A szélső területeken fellépő gondolatok, formulák arra mutathatnak, hogy a francia gyakorlatból mi jegecesedett ki általános tananyaggá a klerikus-képzés központjain. A vizsgálat tehát az intellektuális képzettség „szellemét" is gyakorlati alapokon ragadhatja meg. 5. A programm mindeddig valóban az írásemlékek anyagának összehasonlításánál maradt. De eztán sem hagyhatja el a konkrét formákat. A klerikus szilárd képzettségű és világlátott szakember, de nem mindent átalakító szellemi erőforrás. Az írásban fogalmazott gondolatok szelleménél is fontosabbak a formák és szervezetek, amelyek közt a klerikus munka érvényesült. A szélső területeken vázolandók a klerikushivatásnak eme formái : a kancelláriák szervezete, a klerikusok elhelyezkedésének módja, szakszerűségüknek szerepe a társadalomerők játékában, a hivatalnokság és az intellektuális hivatások kialakulásának kezdő fázisai, szabályozódásai. Bármily változatos is mindez a különböző vidékeken, s arányokban is eltérő, mégis kiemelhetők oly megegyezések, amelyek az általános fejlődés lényeges vonásaira utalnak. Vannak egyes konkrét részletek és formák, amelyek jelentkezésének összehasonlító vizsgálata önmagában is értékes eredményeket hozhat. Ilyen például a ..magister" címnek feltűnése és terjedése, kétségtelenül a francia típusú klerikusképzettséggel összefüggésben. 6. A XII I. század végén már a szélső vidékeken is megkezdődik a klerikus hivatás élesebb határainak elmosódása. Az írásbeliséget magához vonja a köznapi élet, miután a klerikusképzettségv megbízható szakszerűségével, szabályo-Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok 1937, 1—54., 136—202. 1. -— A magyar középkori iskolázás és irodalom francia egyetemi összefüggéseiről új részleteket hoztak Gábriel Asztrik különböző tanulmányai.