Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
a kis nemzetek történetírása 149 csatlakozott szakSzerű üzemekre osztódott. Mert a magyar társadalom egyes képletei kevésbbé termeltek ki alulról fölfelé szakszerű intellektuális hivatásokat, míg a francia államhivatalnokság ez alsó adminisztrációval összefüggésben, azt betetőzve alakította ki óriásszervezetét. A magyar földesura,sá g npiri oly bo ny olult szokásszerű képződmény, mint a francia; nincs szüksége mindinkább elmélyülő, tagozódó klerikus hivatásokra, amelyeknek önállóságát éppen társadalmias szakszerűségük biztosítja. Még az országos méltóságok vidéki bírói-közigazgatási funkciójára is jellemző a helyi vezetőtársadalom gyűlésező közreműködése, bár kimutatható, hogy ezt a nyers „közéleti" módszert mint szorítja hátrább az ügyek szakszerűbb intézése, az írásbeliség fokozódó bevonásával. Mindezekből megérthető a magyar írásintellektuálizmusnak egyik legfeltűnőbb eltérése a nyugatitól : a földesuraság nem oly mély, bonyo lult képlet, hogy csak objektív adminisztrációval lehessen ellátni igazgatását, teliát- a nemesnek nem fejlődik ki a nyugati lovaghoz hasonlóan önálló, hiteles erejű oklevelezési gyakorlata az alája tartozó társadalom ügyeiben. ( ( Minthogy pedig a közigazgatási hatóságok is nagymértékben a képviseletekből erednek és nem szakszerű önállóságon alapuló hivatalnokságok, az ügyek objektív szakszerű, közhitelű megvizsgálására és oklevélbe foglalására nem alkalmasak. E célra tehát sajátos magyar képződmény, a „hiteles hely" intézménye szolgált: maguk az egyházi testületek, a káptalanok és konventek szerepelnek, szakképzett tagjaikkal, mint az általuk megvizsgált tények objektív írásbafoglalói; hozzájuk fordul a központi kormányzat, a bíróság és a vidéki közigazgatás és az ő jogi formákba öntött írásos ténymegállapításuk, hiteles bizonyságuk alapján foglalkoznak aztán tovább a kérdéses ügyekkel. Magánosok ügveiben pedig körülbelül a közjegyző szerepét viszi a hiteles heiy. A .szakképzett klerikusság ily módon inkább a nagy kormányzati-társadalmi központokban gyökeredzik meg. A vidéki közigazgatást nagyjából a nemesi vagy városi érdekképviseletek s választott tisztviselőik viszik, a szakszerű szempontokat elmosó érdekkiegyenlítéssel. Ezért itt. mint egyáltalán a magánosok szolgálatában is, inkább az írásfogalmazást mélyebb képzettség és hivatásos megalapozódás nélkül elsajátított „litteratus", magyarul ,.diák"-réteg veszi át idővel. Elnevezésének eredete azonos a görögkeleti djákéval, s valóban szabályozatlan, némikép illegitim színezetű képzettség, szabad elszegődéssel urakhoz és testületek-
